Vállalkozás indítás alanyi adómentesen

2011.08.16. by Hegyi Gábor Szólj hozzá »


Egy nagyon jó kérdést kaptam vállalkozás indítás témakörben, amely kapcsán mind a kérdést, mind a rá adott választ szeretném megosztani, mert sokak számára tanulságos, illetve hasznos lehet.

A levelet feldaraboltam, hogy a kérdések és a rájuk adott válaszok jól követhetők legyenek.

Kedves Gábor,

Nagyon örülök, hogy rátaláltam a az efke.hu-ra és a hozzá kapcsolódó blogodra.
A közeljövőben szeretnék vállalkozást indítani, de néhány dolgot még helyre kellene tenni számomra, hogy bátrabb legyek :)

Szeretném a segítségedet kérni ezen homályos foltok tisztázásához.
Jelenleg napi 8 órában dolgozok egy stabil munkahelyen. Nem is szeretnék megválni ettől a munkától, a vállalkozást emellett, egyéni vállalkozóként indítanám, alanyi adómentességgel.

Első lépésben – hogy minden olvasó közös nevezőről induljon – tisztázzuk, hogy mit jelent az “alanyi adómentesség”. Emberi nyelven a lényege, hogy nem kell az áfával vacakolni. Az eladás során sem számítasz fel áfát (azaz nem kell befizetned az állam felé), de a beszerzéseid után sem igényelheted vissza a felszámított áfát (azaz nem adja vissza az állam).

Mindezt csak addig teheted meg, amíg az árbevételed egy naptári évben nem haladja meg az 5 millió forintot. E szintet átlépve automatikusan ÁFÁ-s adózó leszel. (Ami azért nem a világvége, csak kicsivel több bevallás.)

Az alanyi mentesség részletes, pontos (és hivatalos) leírását a NAV honlapján lehet megtalálni.

Webáruházat indítanék, ahol játékokat árulnék – nem szoftvert, hanem kézzelfogható, materiális fejlesztőjátékokat.

Felvettem a kapcsolatot egy nagykereskedéssel, ők adtak 30% kedvezményt a kiskereskedelmi bruttó árukból, azaz van egy kedvezményes bruttó áram.

Viszont elkelne egy “esettanulmány”, hogy pontosan hogyan is működik az alanyi adómentesség, mert hiába kerestem rá a neten, szájbarágó magyarázatot nem találtam.

Lejátszanál velem egy esetet?

1. Adott egy termék, aminek a kisker ára a forrásomnál 5000 Ft bruttó.
A 30%-os kedvezményes bruttó ára tehát 3500 ft. Az alanyi adómentesség itt nem számít, nekem ugye meg kell fizetnem az ÁFÁt a nagykernek?

Igen, a nagyker számláján azt fogod látni, hogy

  • nettó összeg: 2800 Ft
  • áfa: 700 Ft
  • bruttó összeg: 3500 Ft

És neked ezt a 3500 Ft-ot kell kifizetned, miközben nem igényelheted vissza az áfát. (Ha nem lennél alanyi mentes, ugyanúgy 3500 Ft-ot fizetnél a nagykernek, de akkor az áfabevallásodban visszaigényelhetnél 700 Ft-ot.)

2. Ha 3500-at kell fizetnem, arra én ráteszek mondjuk 30% hasznot, azaz  4550 Ft-ért fogom árulni a webáruházamban. Ha elkel, akkor van rajta 1050 Ft hasznom.

Pontosan. De csak ezért van rajta 1050 Ft hasznod, mert alanyi mentes vagy.

Ha nem lennél alanyi mentes, akkor a 4550 Ft ÁFA tartalmát (910 Ft) be kéne csengetned a államnak. Azonban itt – ugye emlékszel – vissza tudtad igényelni a beszerzés után az áfát, azaz ebben az esetben a hasznod (3640-2800=) 840 Ft lenne.

Szóval jobban megéri az alanyi adómentesség. :)

Hogy mi ennek a hátránya? Mert nyilván kell, hogy legyen…

Nem érdemes alanyi mentességet választanod, ha a vevőid vállalkozások lennének, akik vissza akarnák kapni az áfát. Márpedig ha te alanyi mentes vagy, akkor bizony erre nincs módjuk. Azaz versenyhátrányban vagy más, áfakörös vállalkozásokkal szemben, hiszen neked a nettó és bruttó ár megegyezik, náluk pedig a nettó az egy ÁFÁ-nyival alacsonyabb.

3. Ha csak és kizárólag ebből a termékből árulok az évben mondjuk 1000 db-ot, akkor a vállalkozásom haszna 1 050 000 Ft, ezután kellene adóznom.

Na innentől nem világos a dolog :) Mi csökkentheti ezt? Pontosan hogyan működik?

Tudnál nekem segíteni? Az is megfelelne, ha mutatnál egy oldalt, ahol ez laikusoknak van elmagyarázva. Mindenhol csak ultrahivatalos megfogalmazásokat találok, de nem értek mindent.

No, erre már nem vonatkozik az alanyi mentesség! Csakis az ÁFÁ-ra! Itt ugyanúgy perkálnod kell, mint minden vállalkozásnak. :)

Hogy mi csökkenti, meg növeli, arról akár egy szakdolgozatot is lehetne írni, szóval igyekszem nagyon egyszerűen tálalni. (Mondjuk a könyvelőd biztos szabatosabb választ fog adni, de egy érthető, egyszerű áttekintést én is tudok adni.)

Szóval:

Bevétel – Kiadás = Üzemi eredmény

Kiadás = Anyagköltség + Igénybe vett szolgáltatások értéke + Eladott áruk/szolgáltatások beszerzési értéke + Bérek, járulékok + Értékcsökkenési leírás

Ha nem akarjuk túlbonyolítani a dolgokat, akkor az Üzemi eredmény = Adózás előtti eredmény

A te példádban, feltételezve, hogy semmi más költséged nem volt, mint megvenni a cuccokat, akkor

Bevétel: 1000 * 4550 = 4 550 000

Kiadás: 1000 * 3500 = 3 500 000

Üzemi eredmény (= Adózás előtti eredmény =) 1 050 000

Ebből persze adót kell fizetni, ami jelenleg 10%. (105 000 Ft)

De ekkor a pénz még nem a tied, hanem a vállalkozásodé! Még nem költheted el csak úgy! Hogy ezt megtehesd, osztalékként (vagy havonta fizetésként) ki kell venned a cégből. Ha osztalékként kéred, akkor jellemzően 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetned.

Esetleg tudsz a neten valamilyen ingyenes vállalkozói “how to”-t, tanfolyamot, jegyzetet?

Ingyeneset biztos nem, de valójában fizetőset sem. Elárulom, hogy a közeljövőben immár tényleg elkészül a saját fejlesztésű tananyagom, amelyben a fenti – remélhetőleg érthető :) – stílusban mutatom be a fontos vállalkozási ismereteket! Ez a hírlevélolvasók számára igen baráti áron lesz elérhető az ősz folyamán.

A másik kérdésem: ugyanebben a vállalkozásban maradva mit kell tennem, ha mondjuk külföldről, ebay-ről szerzek be dolgokat? Az hogy számít adózásnál?

Ha külföldről – pl. ebay-ről – veszel cuccot, annak a beszerzési értéke (feltéve, ha el is adtad) is költségnek számít, szóval csökkentheted vele a bevételedet.

Nagyon szépen köszönöm előre is a válaszodat!
Üdv, Viktor

Szívesen! Ha valami pontosításra szorulna, kérem a kedves olvasókat, jelezzék!



36 comments

  1. Marika says:

    Néztem az adóalanyi mentességre szóló példádat, én úgy tudom, hogy az osztalék után fizetendő EHO nem 27% hanem csak 14%

    Üdv.Marika

  2. Én azért találtam az oldalra, mert hasonló cipőben járok. A a fentiekben leírtakkal nem mindenhol értek egyet.
    Nálam ott a kérdés, hogy én alanyi mentes vagyok, kötöttem egy szerződést, mely szerint, ha teljesítek, akkor kapok 2400,-Ft + ÁFA-t. Én úgy gondoltam, hogy alanyi adómentesként kiszámlázok 3000,-Ft-ot, de ez ellen bizony nagyon ellenkeznek. Mi a helyes megoldás?

    • Hegyi Gábor says:

      Sajna a vázolt esetben a másik félnek van igaza, ugyanis az alanyi mentes vállalkozó – az alanyi mentessége miatt – nem számíthat fel ÁFÁ-t és vissza sem igényelheti azt.

      Teljesen érthető, hogy a vevő 2400 Ft + ÁFA ár esetében nem akar 3000 Ft-ot fizetni. Ha nem alanyi mentes vállalkozótól vásárol, akkor is 2400 Ft lesz csak a beszerzés költsége, hiszen az ÁFÁ-t visszaigényli. (Az oké, hogy 3000-et fizet ki, de aztán 600-at vissza is kap.)

      Ahogy írtam, az alanyi mentesség akkor előny, ha vevőink inkább magánszemélyek.

      • Nagy Ákos says:

        De ha nem alanyi adómentes lenne, akkor be kéne fizetnie az államnak a 600ft áfát, ami plusz adminisztráció, és végső soron 2400 ft-ja marad. Ezzel szemben ha alanyi adómentesként 2400-at ír a számlára, akkor ugyanott van: a cég sem és ő sem jár rosszabbul. Jól gondolom?

        • Hegyi Gábor says:

          Igen, jól. A különbség két helyen van.
          Ha Ön számol fel áfát, akkor a beszerzései után azokat vissza tudja igényelni.
          Jellemzően lakossági ügyfelek mellett érdemes alanyi áfamentességet választani. (Céges ügyfelek esetén nem tudjuk az áfamentességi árelőnyt kihasználni, mivel nekik az áfa úgysem számít, hiszen vissza tudják igényelni.)
          üdv, Gábor

  3. Csereklye József says:

    Üdvözlöm!

    Kft keretén belül egy ruházati üzletet nyitottam 1 hónappal ezelőtt. A könyvelőm javaslatára áfás lettem. Szeretném megtudni, hogy lehetek-e áfamentes és mi ennek a feltétele?

    Köszönettel: Csereklye József

  4. Péter says:

    Üdvözlöm!

    Elolvastam a fenti magyarázatot és ezzel kapcsolatban kérdezném a véleményét az én esetemmel kapcsolatban, miszerint a tavalyi évben sikerült üdülőt vásárolnom a Balaton környékén. Biztos, stabil munkahellyel rendelkezem én is, és én sem szeretném ezt feladni, viszont szeretném a nyaralót kiadni a nyári szezonban és az lenne a kérdésem, hogy ezt milyen formában tudnám megtenni, magánszemélyként, egyéni vállalkozóként, alanyi mentes egyéni vállalkozóként, valamint milyen és mekkora adókkal kell számolnom, egy évben hány napot adhatom ki? Segítségét előre is köszönöm!

  5. gabriella says:

    Kedves Gábor!

    Kedves alanyi adómentes cégem van.Egy gyesen lévő kismamát otthoni munkra vettem fel,mivel ő igényelni tudta a start plusz kártyát,amivel a bér után befizetére kerülő járulék egy kedvezményesebb kategóriába került.
    Jól tudom-e,h a teljes 93000ft ot le tudom “költségelni”,így nem kell nyereségadó vagy osztalékadót fizetni?
    Melyik a jobb nekem,ha tovább alkalmazom vagy ha megfizetem a bevétel után a többi adónemet?
    Meg tudná nekem írni számosítva melyik jobb?
    Köszönettel:Gabriella

    • Hegyi Gábor says:

      Ha jól értem a kérdés az lenne, kedvezőbb-e a Start plusz kártyával rendelkező alkalmazottat foglalkoztatni, mint ennek hiányában megfizetni a társasági adót. A kérésnek megfelelően nézzük számokkal.

      Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy az éves árbevétel 2.400.000.-Ft, melyet az alkalmazott bérén és annak közterhén kívül más költség nem terhel. Ha nincs alkalmazott akkor a teljes éves bevétel lesz esetünkben a társasági adóalap, a 10%-os adómértéket figyelembe véve ez 240.000.-Ft társasági adót jelent, így cég adózott eredménye 2.160.000.-Ft lesz. Ha az alkalmazott foglalkoztatásra kerül a kérdésben írt 93.000.-Ft bérrel akkor ezt és a havi bér után fizetendő a 27% mérték helyett 10%-kal számított szociális hozzájárulási adót szintén költségnek tekintve a helyzet így alakul:

      éves költségek: 12*93.000 = 1.116.000 bérköltség
      12 * 9.300 = 111.600 szociális hozzájárulási adó (93.000 * 10% = 9.300)
      Így az összes költség a kettő összege azaz 1.227.600.-Ft, melyet levonva a feltételezett éves bevételből 2.400.000 – 1.227.600 = 1.172.400.
      Ebben az esetben ezen összeg után kell megfizetni a társasági adót, mely esetünkben 10%, a számított társasági adó fizetési kötelezettség 117.240.-Ft lesz, míg az adózott eredmény (1.172.400 – 117.240) 1.055.160.-Ft lesz

      Figyelem! A Start plusz kedvezmény a foglalkoztatás második évében 17%-ról csökken 7%-ra, így a bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke az első évi 10%-ról a második évben 20%-ra növekszik.

      A kérdést Gasparik Zoltán az Adóklub szakértője válaszolta meg. http://www.facebook.com/adoklub

  6. Amy says:

    Kedves Gábor!

    Ha valaki ebayen árul dolgokat – tehát megvesz akár játékot vagy testápolót, tartós élelmiszert,…stb és azt drágábban adja el – magánszemélyek részére, akkor kell adót fizetnie? Ebben az esetben kérhető alanyi adómentesség?
    Üdv

    • Hegyi Gábor says:

      Kedves Amy!

      Amennyiben rendszeres tevékenységként végzi, igen, mindenképpen szükséges adót fizetnie, ugyanis vállalkozás formájában folytathat csak kereskedelmi tevékenységet. Alanyi mentességet az választhat, akinek a ténylegesen várható bevétele nem haladja meg az évi 5 millió forintot. (Ez jövőre 6 mFt lesz.) Fontos, hogy az alanyi adómentesség csak az ÁFA-ra vonatkozik, így például társasági adóra, osztalékadóra nem ad mentességet! Jövőre (2013-tól) lesz lehetőség tételes adót választani, amely kiváltja a többi adót is. Erről itt olvashat részleteket: http://efke.hu/blog/munkahelyvedelem-egyszerubb-adozasi-formak/
      Önnek is ajánlom, hogy a helyi okmányirodán pontosítsa a részleteket.

      Üdvözlettel:

      Porter & Hunt Kft. és Hegyi Gábor

  7. Attila says:

    Kedves Gábor! Nekem van egy stabil munkahelyem, és mellette szeretnék asztalos munkát végezni, azt akarom kérdezni, hogy ezt milyen vállalkozási formába tudom hivatalossá tenni, ahol a legkevesebb a járulék? Egyedül dolgoznám, és a havi bevételem kb 100-200ezer ft között lenne, ez az összeg után mennyit kellene fizetni?

    • Hegyi Gábor says:

      Kedves Attila,
      2013-tól indul a KATA, amely – ha van főállása, illetve a vállalkozás alanyi áfamentes lesz – akkor havi 25 000 Ft átalányadó mellett más fizetési kötelezettsége nincs, amíg a bevétele nem éri el a 6 millió Ft-ot éves szinten.
      Üdvözlettel, Hegyi Gábor

  8. Bori Istvánné says:

    Kedves Hegyi Gábor Úr!
    A “Gabriellának” adott válaszát
    legyen szives kiegészitő tevékenységű egyéni vállalkozóra vonatkoztatva megadni.
    Kérdésem az, hogy a kieg.tev.vállalkozói kivétet milyen járulékok terhelik?
    A tárgyban szereplő 2.4oo.ooo Ft.nál maradva mennyi adó és járulék terheli a bevételemet?
    Válaszát előre köszönöm!
    Tisztelettel:
    Bori Istvánné

  9. Bori Istvánné says:

    Kedves Hegyi Gábor Úr!
    Jelenleg EVA körbe tartozó, kiegészitő tevékenységű egyéni vállalkozó vagyok.
    Költséget nem számolok el, alkalmazottam nincs.
    Árbevételem éves szinten Kétmillió-négyszázezer körül van.
    Kérdésem:Ha 2013-ra az alanyi adómentességet választanám, árbvételemet -havi 110.000 Ft – Bér/kivét mellett milyen adók és járulékok terhelik?
    (Egy cégnek dolgozom -kötetlen munkaidőben- a KATA az 1 milliós nyilatkozat-tétel miatt nem szimpatikus.)
    Hozzáértó szakemberként ha számszerüsitené a kérdésemben szereplő adatokat esetleg javasolna számomra megfelelő(kedvezőbb) adózási formát nagyon megköszönném.
    Tisztelettel:
    Bori Istvánné

  10. Réka says:

    Kedves Gábor, én most indítottam vállalkozást főállás mellett, alanyi adómentesen. Csupa olyan tevékenységet végzek, ami alig jár költséggel (fordítás, szerkesztés, újságírás, webdesign), de talán havi 20ezer költség összejön. Kicsit hektikus, hogy hány számlát fogok kiállítani az év során, olyan havi 70 ezerre számítok. Az a kérdésem, hogy ebből én kb. hány százalékot fizethetek ki magamnak? Jó lenne minél többet…
    Úgy tudom, hogy egy év múlva majd az adóm kiszámolásánál az is számítani fog, hogy mennyi a fizetésem. Ez igaz?
    Eddig egészen különböző verziókat hallottam, volt aki 10%-ot tart meg a számláján ugyanilyen helyzetben, és ezzel kijön valahogy, de most azt javasolták nekem, hogy a bevételemnek csak a 70%-át vegyem fel. De az elszomorítóan kevés.
    Köszönöm a választ és boldog új évet!

  11. Csaba says:

    Tisztelt Gábor!
    Közeljövőben indítanám a vállalkozásom, alanyi adómentesség formályában. Jelenleg lizingelek egy személyautót. A vállalkozás elindításakor már csak az árfolyamkülönbözetet kellene kifizetnem. A kérdésem az, hogy ez az összeg elszámolható költségként, ha a KATA-t választom és az autót munkábajárásra használom? Az autó eladása esetén a teljes összeget amit kapok érte azt nyereségként kell elszámolni vagy csak azt a részt, amit költségként számoltam el? Számokkal is leírom. Idáig kifizettem 3600000huf vissza van 1070000huf(csak ezt a részt szeretném elszámolni költségként ami havi 60000huf) ennyivel csökkenhet havonta az adóalap? A lizing lejárta után eladnám az autót 2300000huf. Ezt az összeget kell nyereségnek számítani vagy csak azt a részt, amit a vállalkozás indítása ota fizettem(1070000huf) Ha ezt az összeget újabb autó vásárlására fordítom, az megint költség lesz, csökken az adóalap? Illetve meddig kell az autót megtartanom, hogy eladás esetén ne kelljen adót fizetnem a nyereség után? Ha a KATAT valsztom és évvégére átlépem a 6mill huf, akkor áfa-t kell fizetnem? Ez a határ a nyereségre vonatkozik vagy teljes bevételre? A havi 50000huf minden járulékot fedez? Remélem kibogozható hogy mit szeretnék megtudni. Válaszát előre is köszönöm!
    Üdv. Csabi

  12. László says:

    Kedves Gábor!

    Nekem teljesen új az alanyi adómentesség fogalma.
    Jelenleg egy Kft.-t tartok fent, hogy a szolgáltatásaimról számlát tudjak adni.
    Megbízóim nagy része magánszemély és csak 10% körüli a cég.
    Általános, dolog, hogy sok ügyfelet veszítek azért, mert a konkurenciám “számla nélkül” is dolgozik és az árversenyben alul maradok.

    Szolgáltatás lévén, amikor csak postaköltség (minimális), telefonköltség (havi 15-20.000.-Ft.), utiköltség (BKV bérlet), saját fizetés (4 órás) és járulékok vannak a kiadási oldalon megérné váltani az alanyi adómentességre?

    A magánszemélyeknek nem kell, de elfogadják a számlát, így nekik jobb lenne ha én vagy a cégem alanyi adómentes lennék/lenne.
    A cégek általában az elszámoláshoz kérik és gyakran ők is próbálkoznak a “számla nélküli” fizetéssel, így nem tudom, hogy helyesen gondolom-e, hogy nem akarják elszámolni az áfát, tehát őket sem zavarná az alanyi adómentességem.

    A szolgáltatások nettó 10-20.000.-ft között mozognak.

    Kérem segítsen, hogy érdemes-e a váltáson gondolkozni, illetve ön szerint új vállalkozás (akár egyéni vállalkozás akár Kft.) indítása lenne megfelelőbb, vagy a régi megtartása és átalakítása.

    Válaszait előre is köszönöm!
    Tisztelettel: László

    • Kedves László!

      Az alanyi adómentes értékesítés mind a magánszemélynek és mind a vállalkozásnak jó lehet, mert áfa nélkül kapják a szolgáltatást, árut, viszont ha Önnek nincs sok költsége az jó, mert a bejövő számlák áfája így nem lesz levonható.

      Alanyi adómentességre mindig csak év végén lehet váltani, így érdemes lehet egy egyéni vállalkozást indítani és ott azonnal alanyi adómentességet választani.

      Üdvözlettel:

      Lea

  13. Szepesiné M Mónika says:

    Kedves Lea!

    Induló vállalkozásomban alanyi áfamentességet kértem, az érdekelne hogy így is le tudom e költségelni a vállalkozás működtetéséhez szükséges kiadásokat (rezsi, számítógép vásárlás, internet és telefon költség)

    Válaszát köszönöm!

    Mónika

    • Hegyi Gábor says:

      Kedves Mónika,
      Igen, mindez költségként elszámolható. Mindössze az ezek árában lévő ÁFÁ-t nem tudja visszaigényelni.
      Üdv, Hegyi Gábor

  14. Horgász Balázs says:

    Kedves Gábor!

    Egy olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy tanulói jogviszonyom van, és interneten szeretnék eladni dolgokat amiket külföldről rendelek ( EU-n kívülről). Milyen formában érné ez meg nekem a legjobban? Válaszát előre köszönöm.

  15. Csontos Tamás says:

    Én alanyi adómentes egyéni vállalkozóként, olyan helyzetbe csöppentem bele, hogy állítólag egy cég azért nem veszi igénybe a szolgáltatásaimat, mert nem tudja elszámolni az áfa-nélküli számlát a könyvelőjük szerint. Ez valami ürügy, vagy van valami alapja? (Megjegyzem, ha áfás lennék akkor a mostani szolgáltatási díjaimat, pluszba megterhelődnének még az ÁFÁ-val is).

  16. Anna says:

    Sziasztok, nagyon hasznos ez a blog, sok kérdésemre választ kaptam. Egy mégis lenne: írtátok, hogy az alanyi adómentes egyéni vállalkozó által kiállított számla után a vevő vállalkozás nem igényelhet vissza Áfát, ezért nem szeretik. De költségként nem számolhatja el a számlán szereplő teljes összeget? Ha igen, akkor ez miért rossz neki?

    • Hegyi Gábor says:

      Szia Anna,
      Nem feltétlen rossz nekik. Akkor rossz, ha van egy termék, amely egyik eladónál 10.000 Ft, a másiknál 9500.
      Aztán a számla fizetésekor derül ki, hogy bocsesz, a 9500-ból nem tudja a 27% áfát visszaigényelni, míg a 10000-ből vissza tudta volna.
      Szerintem ezért nem szeretik. :)
      Egyébként meg semleges kellene, hogy legyen.
      üdv, Gábor

  17. Kis László says:

    Kedves Gábor!
    Induló vállalkozáshoz gyűjtök információt.
    Úgy tudom, hogy egy ellenőrzésnél az elsők között van, hogy az áru eredetét igazolni kell.
    Hogyan tudnám ezt megtenni olyan használt árunál, (hagyaték, gyűjtemény) amit interneten, tagállamon belüli magánszemélytől kg-ban vásárolnék , de darabra adnám el belföldön? Olvastam, hogy adás-vételi szerződés tételesen lebontva hitelt érdemlő lehet. Viszont ez nem életszerű, hogy mondjuk egy 10 kg-os tételnél 200 db-os listát készítsen az eladó, sőt ezen kérés miatt meghiúsulhat az üzlet is. Helyette ha ezt átvétel után elkészíthetem, és ő aláírja, visszaküldni, elfogadott? Vagy milyen más módszerek vannak nem adóalany által forgalmazott egységcsomagban árult termékek megvásárlása esetén? Köszönöm.

    • Kedves László!

      Igen az Ön által említett eset is elképzelhető, a hitelt érdemlő igazolás nem csak az adóellenőrzés miatt fontos, hanem ez a könyvvezetés egyik alapja is. Hozzáteszem ez az Ön érdeke nem az eladójé, azaz az átvételkor egy tételes jegyzőkönyvet kell felvenni az átadás-átvételről.

      Üdvözlettel:

      Lea

  18. V. Melinda says:

    Kedves Gábor és Lea!

    Alanyi adómentes magánszemély volnék, anno kaptam egy adószámot, amellyel számlát állíthatok ki az üzletfeleimnek. Van közte magánszemély (kevesebb), alapítvány illetve cég is. Lényegében fotókat adok el, illetve grafikai munkákat végzek, amelyekért számla ellenében fizetnek. Ebből eddig semmit nem vontak le, de most egy új partnerem (állami intézmény) könyvelője kb. 30%-ot akar levonni a kiállított számlán szereplő összegből (valami adóelőlegről beszélt), és nem tudom pontosan, hogy ezt milyen költségcímen?
    Egy könyvelő ismerős szerint ez a költség (elmagyarázta, de nem értem) 16% kell, hogy legyen. De az ő szavain sem igazodtam ki.

    Egy másik partnerem könyvelője pedig eddig azt hitte, hogy én egyéni vállalkozó vagyok, és csak most esett le neki, hogy én alanyi adómentes magánszemély vagyok, így visszamenőleg az idei évre a bevételeim után több, mint 150.000 Forintot akar kifizettetni velem. De hogy ezt kinek fizessem, vagy szintén milyen költségcím alatt, arról még nem esett szó, csak kétségbeestem.

    Nekem, mint alanyi adómentesnek, milyen havi díjkötelettségeim vannak? Gondolok itt TB, nyugdíj, SZJA? Adóelőleg, mint amit mondtak is? Hogy működik ez? És havonta vagy évente kell fizetnem? És mit? Kínai ez az egész nekem. :)

    Előre is nagyon köszönöm a választ!

Szólj hozzá!