Archívum: ‘Vállalkozás működtetés’ kategória

Szellemitulajdon-védelem kezdő vállalkozásoknak

September 19th, 2011

CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ a Dél-kelet Európai transznacionális program keretein belül „Szellemitulajdon-védelem kezdő (start -up) vállalkozásoknak” címmel egész napos programot szervez.

A projekt és a rendezvény célja, hogy erősödjenek a kis- és közepes vállalkozások képességei és szaktudása a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdések kezelésében.

A programot elismert, nagy gyakorlattal rendelkező szakértő vezeti, aki részben tréning jellegű workshop keretében, részben pedig egyéni konzultációs lehetőséget biztosítva akár személyre szabott megoldásokat kínál a résztvevő cégek számára. » Olvasson tovább: Szellemitulajdon-védelem kezdő vállalkozásoknak

Harmóniában az üzlet és a magánélet (3. rész)

September 3rd, 2011

Az alábbi videó a Telenor “Harmóniában az üzlet és a magánélet” című kerekasztal beszélgetésén készült és a sorozat harmadik, egyben utolsó része.

Az első rész itt tekinthető meg: Harmóniában az üzlet és a magánélet (1. rész)

A második pedig itt: Harmóniában az üzlet és a magánélet (2. rész) » Olvasson tovább: Harmóniában az üzlet és a magánélet (3. rész)

Harmóniában az üzlet és a magánélet (2. rész)

August 5th, 2011

Az alábbi videó a Telenor “Harmóniában az üzlet és a magánélet” című kerekasztal beszélgetésén készült és a sorozat második része (a háromból).

Az első rész itt tekinthető meg: Harmóniában az üzlet és a magánélet (1. rész) » Olvasson tovább: Harmóniában az üzlet és a magánélet (2. rész)

Harmóniában az üzlet és a magánélet (1. rész)

July 30th, 2011

Az egész úgy kezdődött, hogy kaptam egy meghívót a Telenortól a “Harmóniában az üzlet és a magánélet” című rendezvényre, amely alcíme akár a “Kerekasztal-beszélgetés vállalkozó nőkkel” is lehetne.

Az előadás meghívójában ez az ismertető szerepelt:

Nehezebb egy vállalkozó élete, ha nő? » Olvasson tovább: Harmóniában az üzlet és a magánélet (1. rész)

Sikertörténet, de kicsit másként

February 13th, 2011

Szeretem a sikertörténeteket*, egyrészt mert inspirálnak, másrészt mert megmutatják, hogy a célkitűzések, álmok igenis megvalósíthatóak, bármely nehézségek áthidalhatóak.

*Sikertörténet: Sokak számára az a siker, ha valaki sok pénzt keres. Számomra az a siker, ha valaki saját magát valósítja meg. Ennél már csak az jobb, ha ezzel még pénzt is keres!

Az alábbi videóban szerintem pont erről van szó. A történet példaértékű lehet bármelyikünk számára. Itt elsősorban nem arra gondolok, hogy pár nap alatt el lehet stoppal jutni Szibériából Budapestre, bár ez is a fenti gondolatokat támasztja alá…

» Olvasson tovább: Sikertörténet, de kicsit másként

Pályázati támogatás gép, eszköz, hardver, szoftver beszerzéséhez mikro- és kisvállalkozásoknak

March 15th, 2010

Az alábbi pályázati kiírás egy az egyben idézet az IPOSZ hírleveléből.

Remélem az efke.hu és a blog.efke.hu olvasói közül igen sokan élnek majd a kínálkozó lehetőséggel!

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Gazdaságfejlesztési Operatív Program
mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése c. pályázati konstrukcióhoz
Kódszám: GOP-2010-2.1.1/A

– E pályázat beadási határideje lejárt. – » Olvasson tovább: Pályázati támogatás gép, eszköz, hardver, szoftver beszerzéséhez mikro- és kisvállalkozásoknak

Előzzük meg a felszámolást!

October 28th, 2009

Az alábbi információt az APEH tette közzé, hogy tájékoztassa a vállalkozókat a következő napokban megérkező adó-folyószámla kivonatok tartalmáról, illetve annak veszélyéről, ha valaki nem veszi a fáradtságot és olvassa végig annak tartalmát.

E levelekre legtöbben október végén, illetve november elején számíthatnak. A levél adó-folyószámla kivonatot, továbbá nettó pótlékszámítási listát tartalmaz.

Az értesítő kézhezvételét követően az alábbi fontos teendői vannak a vállalkozónak.

A folyószámla kivonatban közölt nyilvántartott hátralék a már lejárt esedékességű kötelezettségeket tartalmazza. A pótléklistában szereplő 2008. évi késedelmi pótlék összege viszont 2009. november 16-án kerül előírásra a folyószámlán, tehát ettől az időponttól válik végrehajtható tartozássá.

Az APEH kiemelten Javasolja, hogy mindenki figyelmesen nézze át a folyószámla kivonatot és a nettó pótlékszámítási listát, hogy átlássa, van-e hátraléka, ha igen, az milyen összegű. Ha van, akkor el kell dönteni, hogy a rendezés melyik formáját választja.

Az adózók közül az, aki a folyószámla kivonat és a pótléklista áttanulmányozását követően azt tapasztalja, hogy van túlfizetéses és hátralékos adónem is a folyószámláján, annak célszerű intézkednie az átvezetéssel történő rendezés érdekében. Ennek módja egy 17-es átvezetési kérelem elnevezésű nyomtatvány kitöltése és feldolgozásra benyújtása az adóhatóságoz. Az átvezetési kérelem kitöltésekor is feltétlenül vegyék figyelembe a pótléklistán szereplő 2008. évre felszámított késedelmi pótlék összegét is. Amennyiben az átvezetés folytán a hátralék kiegyenlítésre kerül, nincs további teendő.

Sor kerülhet arra is, hogy az adóhatóság hivatalból intézkedik a túlfizetés átvezetése iránt. Az adózás rendjéről szóló törvény 150/A §- ának  2009. január 1-től hatályos új rendelkezése értelmében ugyanis amennyiben az adóhatóság az adózót terhelő adótartozás mellett az egyes adónemeken túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként az általa nyilvántartott tartozás erejéig ezt a túlfizetést elszámolja és erről az adózót levélben értesíti.

Az átvezetés mindkét esetében – akár adózói kérelemre, 17-es nyomtatvány beküldésével, akár hivatalból történik – meg kell győződni arról, hogy a túlfizetés átvezetésével a teljes hátralék kiegyenlítésre került-e.

Azoknak az adózóknak, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy átvezetéssel rendezzék a teljes hátralékukat, illetve az átvezetés ellenére mégis marad befizetendő adójuk, haladéktalanul eleget kell tenniük fizetési kötelezettségüknek.
Ellenkező esetben az adóhatóság a fennálló tartozásra végrehajtási eljárást kezdeményez.

Az APEH felhívja a figyelmet arra, hogy a végrehajtási eljárás előzetes felszólítás nélkül, magával a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.
A végrehajtási cselekményeknek nincs kötelező sorrendisége, a végrehajtó mérlegelésétől függ, hogy milyen végrehajtási cselekményt foganatosít elsőként, de dönthet úgy is, hogy egyidejűleg több végrehajtási intézkedést tesz.

Természetesen az adózóknak akár a folyószámla kivonat kézhezvételét követően, akár a már megindított végrehajtási eljárás során lehetőségük van arra, hogy fizetési könnyítési, méltányossági kérelmet terjesszenek elő.

Amennyiben a kérelmet a végrehajtás elrendelését megelőzően benyújtják a és a fennálló tartozás tekintetében első kérelemnek minősül, akkor nem is kerülhet sor végrehajtásra.
Ha a végrehajtás már folyamatban van, akkor a kérelem (de ebben az esetben is csak az első kérelem) beérkezését követően a végrehajtási eljárás szünetel.

Fontos kiemelni, hogy a végrehajtás szünetelése nem jelenti a végrehajtás megszüntetését. A szünetelés beálltának az a következménye, hogy az adott eljárásban további végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. A végrehajtás azonban csak a végrehajtás alá vont tartozás teljes megtérülésével szűnik meg. Ha tehát a kérelemnek helyt ad az adóhatóság és engedélyezi a részletfizetést, fizetési halasztást a végrehajtás a részletfizetés teljesítésének időszaka, illetőleg a halasztás időtartama alatt szünetel, de csak akkor szűnik meg, ha a tartozás maradéktalanul rendezésre került. Csak ezt követően lehet feloldani az ingó-, ingatlan foglalást, értesíteni a cégbíróságot a végrehajtás megszüntetéséről.

Az APEH tapasztalatai szerint az adózók többsége nem fordít kellő figyelmet a folyószámla kivonathoz csatolt a nettó pótlékszámítási lista áttanulmányozására, ezért váratlanul éri őket a végrehajtási eljárás megindítása. Ezúton is javasolnám, hogy nézze meg mindenki az APEH-től kapott leveleit, hogy ne érje váratlanul őket egy felszámolási/végrehajtási eljárás, mert ahogy kiderült, van lehetőség kérelemmel elkerülni ezt a kellemetlen helyzetet, ha már valahogy felmerült.

A fenti írás az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal felhívása alapján íródott.

Amit a vállalkozóknak tudni kellene: Bizonylatolási és nyilvántartási kötelezettség

September 28th, 2009

Jelen bejegyzés egy olyan témáról szól, melyet sokan úgy vélnek, hogy ismernek, a valóságban pedig csak pontatlanul, vagy még úgy sem. E téma pedig a könyvelés (könyvvezetés) alapjául szolgáló bizonylatokról, ezek előállításáról és nyilvántartásáról szól. (A gazdasági közép- és felsőoktatásban e területtel foglalkozó tantárgyak általában a legnagyobb buktató tárgyak közé tartoznak…)

A bejegyzés forrásául a magyarország.hu-n megjelent hasonló című írás szolgál.

A vállalkozásoknak minden olyan eseményről folyamatos nyilvántartást kell vezetniük, amely tevékenységük során fordul elő és kihat vagyoni, pénzügyi vagy jövedelmi helyzetükre. Az év során a nyilvántartást a kettős könyvvitel szabályai szerint kell vezetni és minden üzleti év végére le kell zárni. (Jogi háttér)

A könyvvizsgálat a vállalkozás által készített éves beszámoló tartalmi és formai szempontok szerinti ellenőrzése. Alapja a számviteli törvény, míg célja, hogy a beszámoló megbízható információkat szolgáltasson a vállalkozás gazdasági (így például vagyoni vagy pénzügyi) helyzetéről.

A könyvvezetés keretében a vállalkozás a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét befolyásoló gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. Ez a tevékenység a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet. Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó, kivéve az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó.

Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó. Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó áttérhet a kettős könyvvitelre bármelyik év január 1-jével, illetve köteles áttérni a kettős könyvvitelre, ha azt jogszabály előírja. (Jogi háttér)

A könyvvezetés során a számviteli törvényben meghatározott alapelveket kell érvényesíteni.

Számviteli alapelvek

  1. a vállalkozás folytatásának elve
  2. a teljesség elve
  3. a valódiság elve
  4. a világosság elve
  5. a következetesség elve
  6. a folytonosság elve
  7. az összemérés elve
  8. az óvatosság elve
  9. a bruttó elszámolás elve
  10. az egyedi értékelés elve
  11. az időbeli elhatárolás elve
  12. a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve
  13. a lényegesség elve
  14. a költség-haszon összevetésének elve. (Jogi háttér)

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem

Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

Számviteli bizonylatok

Számviteli bizonylat minden olyan a vállalkozás által kiállított, készített, illetve a vállalkozással üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más vállalkozás által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely valamely gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani.

(Idegen nyelven is feltüntethetőek az adatok, valamint ha a bizonylatot idegen nyelven állították ki, akkor azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek magyarul is fel kell tüntetni.)(Jogi háttér) Ennek megfelelően egy idegen nyelvű számlát csak úgy tud elkönyvelni a könyvelőnk, ha a számlát teljes egészében lefordítjuk vagy lefordíttatjuk a számára.

A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei:

  1. a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
  2. a bizonylatot kiállító vállalkozás (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
  3. a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;
  4. a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell;
  5. a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai;
  6. külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;
  7. bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
  8. a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;
  9. a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;
  10. továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.

Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak

Ha a könyvviteli nyilvántartás mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani kell:

  1. az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak – szükség esetén – a késedelem nélküli kiíratását,
  2. az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket. (Jogi háttér)

Szigorú számadási kötelezettség

A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli.

A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. (Jogi háttér)

A bizonylatok megőrzése

A vállalkozás az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség.

A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell.

Az elektronikus formában kiállított bizonylatot elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat elektronikus formában is megőrizhető, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. (Jogi háttér)

Forrás: http://www.magyarorszag.hu/vallalkozas/ugyek/vallalkmuk/engedelyvallalk/biznyilvkot20090915.html

ÁFA tárgyi és alanyi mentesség

July 31st, 2009

Jelen írásunkkal azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik vállalkozás indításán törik a fejüket és szeretnének érthető nyelven olvasni az Általános forgalmi adóhoz kapcsolódó tárgyi és alanyi mentességről.

Írásunknak nem célja, hogy az áfatörvény e szakaszait (Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény) egy az egyben bemutassa, sokkal inkább szeretnénk érthető formában bemutatni e két mentességhez kapcsolódó legalapvetőbb tudnivalókat.

A törvények alapszintű ismeretét fontosnak tartjuk, mert segítik a vállalkozót a helyes gazdálkodási döntések meghozatalában.

Tárgyi adómentesség

A tárgyi adómentesség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál lényegében annyit jelent, hogy bizonyos (a 2007. évi CXXVII. tv. 85. és 86. §-ában meghatározott) termékek és szolgáltatások értékesítése – a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel – mentesek az általános forgalmi adó alól.

Alanyi adómentesség

Az jogosult alanyi adómentességet választani (törvényi háttér), akinek az összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megfizetett összeg (forintban kifejezett és éves szinten)

  1. sem az előző naptári évben ténylegesen,
  2. sem a jelenlegi évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen
  3. nem haladja meg a felső értékhatárt (törvényi háttér), amely jelenleg 5 000 000 Forint.

A vállalkozó (vagy a vállalkozás vezetője) nyilvántartásba vételekor is választhatja a folyó évre is az alanyi adómentességet. Ekkor időarányosan kell az 5 000 000 forintot figyelembe venni (törvényi háttér) .

Mit jelent az alanyi adómentesség?

Az alanyi adómentességet választó adóalany általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, de beszerzéseihez kapcsolódóan felszámított adó adólevonására sem jogosult. Kizárólag olyan számlát állíthat ki, amelyben áfatartalom nem szerepel (törvényi háttér).

Ha alanyi adómentességet igényeltünk az áfára vonatkozóan, onnantól az alanyi mentesség egészen odaáig fennáll, amíg nem kérjük ennek megszüntetését, vagy át nem lépjük az ötmillió forintos bevételi korlátot.

Az alanyi adómentesség arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra nem vonatkozik először, melynek összegével a vállalkozó túllépi az 5 millió forintos összeghatárt. (Ilyen esetben a megszűnést követő második adóév végéig az adóalanynak nincs lehetősége újra alanyi adómentességet kérni.)

Írásunkhoz felhasználtuk a Magyarország.hu-n található, ÁFÁ-t ismertető írást, amely itt olvasható: http://www.magyarorszag.hu/vallalkozas/ugyek/adopenz/afa20050804/afaalap20090716.html

Törvényváltozás 2009-2010: EVA

July 23rd, 2009

Törvényváltozás 2009-2010: Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA)

Ami jó hír, hogy 2009. július 1-jével az EVA értékhatára 25 millió forintról 26 millióra emelkedett, ezzel kompenzálva az ÁFA mértékének 20%-ról 25%-ra történő növekedését.

Rossz hír viszont, hogy 2010-től az értékhatár visszatér a korábbi 25 millió forintra, míg az adó mértéke 25%-ról 30%-ra emelkedik.

Érdemes az EVÁ-t alkalmazó vállalkozásoknak utánaszámolni, hogy megéri-e továbbra is az EVA hatálya alatt maradni, vagy célszerűbb visszatérni a Társasági Adóhoz.

E számítás során azt kell megnézni, hogy mekkora összeg lenne fizetendő az alábbi kategóriák alapján az államnak. Ha az így fizetendő összeg kisebb, mint az EVÁ-sként fizetendő 30%-os EVA, akkor érdemes váltani, amely szándékot december 20-ig kell jelezni az APEH felé.

1) Éves áfafizetési kötelezettség: az egy év alatt elért bevételek után befizetendő áfa mínusz a kiadások után visszaigényelhető áfa.
2) Az elért eredményt (bevételek – kiadások = eredmény) terhelő társasági adó és az osztalékot terhelő adó, illetve személyi jövedelemadó összege.

Változás még, hogy a korábbi EVA adóbevallási határidő február 15-ről február 25-re változik.