Az alábbiakban a fogyasztási cikkekkel kapcsolatos reklamációk menetét, lehetőségét mutatjuk be. Hasznos olvasmány mind fogyasztóknak, mind fogyasztási cikkeket értékesítő vállalkozóknak (illetve alkalmazottaiknak). Jelen írás a két részes cikksorozat első része.
Amennyiben a fogyasztási cikk minősége nem megfelelő, úgy a fogyasztó szavatossági illetőleg jótállási szabályok alapján érvényesítheti igényét. A szavatosság szabályait a Ptk 305-311/A §-a, míg a jótállás szabályait a Ptk 248. §, kötelező jótállás esetén ehhez kapcsolódóan az egyes kormányrendeletek tartalmazzák. [Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet, a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet és az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet]
A forgalmazó megkeresése, a panasz rögzítése
Amennyiben a vásárlást követően a jótállási vagy a szavatossági idő (a 2003. július 1. után a szavatossági idő fogyasztói szerződés keretében vásárolt termékek esetében 2 év) még nem telt el, a fogyasztónak a forgalmazót, vagyis azt az üzletet kell felkeresnie panaszával, ahol a terméket vásárolta.
A kifogás érvényesítéséhez szükséges az ellenérték megfizetését igazoló bizonylat (számla, blokk), vagy a jótállási jegy, és maga a termék is. A forgalmazó azonban nem követelheti a fogyasztótól, hogy a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – vigye vissza. Ezeket az üzemeltetés helyén kell megjavítani.

A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti
:
- a fogyasztó nevét, címét,
- a fogyasztási cikk (a továbbiakban: áru) megnevezését, vételárát,
- a vásárlás időpontját,
- a hiba bejelentésének időpontját,
- a hiba leírását,
- a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
- a kifogás rendezésének módját (ha ez eltér a fogyasztó igényétől, ezt meg is kell indokolni).
A fogyasztónak meg kell kapnia a jegyzőkönyv másolatát
, mert egyrészt ezen ellenőrizhetjük a panasz felvételét, másrészt könnyebb a kifogás bejelentésének igazolása.
Ha a forgalmazó – jogszabályi kötelezettségének ellenére – nem akar jegyzőkönyvet felvenni, a vásárlók könyvébe tehetünk bejegyzést, és ezzel a regionális fogyasztóvédelmi felügyelőséghez fordulhatunk.
Amennyiben a forgalmazó azonnal nem tud a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről nyilatkozni, a jogszabály alapján három munkanapon belül köteles értesíteni álláspontjáról a fogyasztót. 
Kinek kell bizonyítania a hibát?
A vásárlást követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén úgy kell tekinteni, hogy a hiba már a teljesítés (vásárlás) időpontjában megvolt, kivéve, ha a dolog természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ezért a hat hónapon belüli hiba esetén a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a vásárláskor még nem volt hibás a termék
. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a forgalmazó nem fogadja el a vásárló panaszát, elutasítja az igényét, úgy a vásárló által – esetlegesen – indított bírósági eljárásban a forgalmazónak kell bizonyítania igazát. Fontos tudni, hogy a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni (a forgalmazók gyakran arra hivatkoznak, hogy a fogyasztó elkésett a hiba bejelentésével). 
Ha a vásárlástól már hat hónap már eltelt (de a jótállási vagy szavatossági határidő még nem), a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy a hiba már a vásárlás időpontjában is fennállt. A bizonyítást a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vagy más feljogosított intézmény által kiadott szakvéleménnyel teheti meg. A szakvélemény költségét (vizsgálati díj, a termék elküldésének postai költsége, stb.) ebben az esetben a fogyasztó viseli, és a kereskedőt csak bírósági döntés kötelezheti ennek megtérítésére. Fontos tudni, hogy a szakvélemény alapján a kereskedő nem köteles teljesíteni a vásárló kérését, akkor sem, ha az a fogyasztó állítását igazolja. Azonban, ha az ügy bírósági útra terelődik, a szakvélemény bizonyítékként felhasználható a tárgyaláson. A fogyasztóvédelmi felügyelőségeknél érdeklődhetünk arról, hogy milyen intézmények végzik az ügyben érintett termékre vonatkozó vizsgálatokat.
A fogyasztó igényének teljesítése
Amennyiben a forgalmazó elfogadja a kifogás jogosságát a fogyasztó a szavatossági szabályok szerint, a törvényi sorrendben – és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott feltételekkel – az alábbiak teljesítését kérheti a forgalmazótól:
- elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet;
- másodsorban megfelelő árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől.

A szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy a fogyasztónak vissza kell kapnia az áru ellenértékét, és nem azt, hogy az üzletben levásároltatják vele az összeget. A levásároltatásra a fogyasztó nem kötelezhető, ilyen igényérvényesítési lehetőséget a jogszabályok nem ismernek.
Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó akkor is köteles azt kicserélni, ha ez számára aránytalan többletköltséggel jár, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. (Például, ha egy tévé már a második napon meghibásodott és nem működött, ám az egyszerűen, alacsony költséggel kijavítható, a vevő nem köteles várni a megjavításra, új készülékre jogosult.)
.
A kijavítás szabályai
A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést – az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. A jogszabály pontos javítási határidőt nem határoz meg. 
A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a forgalmazó köteles gondoskodni a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról.

A kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részére nézve a jogosultat visszatartási jog illeti meg, vagyis a kijavításig nem kell megfizetnie a vételár még fennmaradó részét. Ha a kötelezett a kijavítást nem megfelelő határidőre vállalja, illetve ha nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga is kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja. 
Javításra az árut elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni:
- a fogyasztó nevét és címét,
- az áru azonosításához szükséges adatokat,
- az áru átvételének idejét, és
- azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti.

Ha a forgalmazó a termék kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. 
Ha a jogosult például kijavítást kér, erről áttérhet árleszállításra vagy kicserélésre stb., de az áttéréssel okozott kárt köteles megtéríteni a kötelezettnek, kivéve, ha az áttérésre éppen a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
.
A szavatossági igény érvényesítésével és a kötelezettség teljesítésével, azaz a szerződésszerű állapot megteremtésével összefüggő költségek a kötelezettet terhelik (pl. az anyag-, a munka- és a szállítási költségek). Fogyasztói szerződésben a felek ettől eltérő megállapodása semmis. A dolog kicserélése vagy elállás esetén az addig eltelt időre a jogosult sem használati díjat, sem értékcsökkenést nem köteles fizetni (feltételezve a rendeltetésszerű használatot). 
(Az írás második része itt olvasható.)