Archívum: ‘Törvényi megfelelés’ kategória

Vállalkozás indítás – működési engedély

March 4th, 2012

Ebben az írásban a vállalkozások működési engedélyéhez kapcsolódó tudnivalókat gyűjtöttük össze.

Minden üzlet esetében kell kérni működési engedélyt?

Nem. A 2009. október 1-jétől hatályos szabályozás értelmében csak az alább felsorolt, ún. “üzletköteles termékek” forgalmazása esetén kell működési engedélyt kérni.

Üzletköteles termékek:

  1. a dohánytermékek;
  2. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és készítmények;
  3. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
  4. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
  5. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék (a játékos pirotechnikai termékek, valamint a kis és a közepes tűzijáték termékek kivételével);
  6. növényvédő szerek és hatóanyagaik;
  7. nem veszélyes hulladék;
  8. “A” és “B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag (kivéve a tüzelőolaj, a propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag). » Olvasson tovább: Vállalkozás indítás – működési engedély

Előzzük meg a felszámolást!

October 28th, 2009

Az alábbi információt az APEH tette közzé, hogy tájékoztassa a vállalkozókat a következő napokban megérkező adó-folyószámla kivonatok tartalmáról, illetve annak veszélyéről, ha valaki nem veszi a fáradtságot és olvassa végig annak tartalmát.

E levelekre legtöbben október végén, illetve november elején számíthatnak. A levél adó-folyószámla kivonatot, továbbá nettó pótlékszámítási listát tartalmaz.

Az értesítő kézhezvételét követően az alábbi fontos teendői vannak a vállalkozónak.

A folyószámla kivonatban közölt nyilvántartott hátralék a már lejárt esedékességű kötelezettségeket tartalmazza. A pótléklistában szereplő 2008. évi késedelmi pótlék összege viszont 2009. november 16-án kerül előírásra a folyószámlán, tehát ettől az időponttól válik végrehajtható tartozássá.

Az APEH kiemelten Javasolja, hogy mindenki figyelmesen nézze át a folyószámla kivonatot és a nettó pótlékszámítási listát, hogy átlássa, van-e hátraléka, ha igen, az milyen összegű. Ha van, akkor el kell dönteni, hogy a rendezés melyik formáját választja.

Az adózók közül az, aki a folyószámla kivonat és a pótléklista áttanulmányozását követően azt tapasztalja, hogy van túlfizetéses és hátralékos adónem is a folyószámláján, annak célszerű intézkednie az átvezetéssel történő rendezés érdekében. Ennek módja egy 17-es átvezetési kérelem elnevezésű nyomtatvány kitöltése és feldolgozásra benyújtása az adóhatóságoz. Az átvezetési kérelem kitöltésekor is feltétlenül vegyék figyelembe a pótléklistán szereplő 2008. évre felszámított késedelmi pótlék összegét is. Amennyiben az átvezetés folytán a hátralék kiegyenlítésre kerül, nincs további teendő.

Sor kerülhet arra is, hogy az adóhatóság hivatalból intézkedik a túlfizetés átvezetése iránt. Az adózás rendjéről szóló törvény 150/A §- ának  2009. január 1-től hatályos új rendelkezése értelmében ugyanis amennyiben az adóhatóság az adózót terhelő adótartozás mellett az egyes adónemeken túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként az általa nyilvántartott tartozás erejéig ezt a túlfizetést elszámolja és erről az adózót levélben értesíti.

Az átvezetés mindkét esetében – akár adózói kérelemre, 17-es nyomtatvány beküldésével, akár hivatalból történik – meg kell győződni arról, hogy a túlfizetés átvezetésével a teljes hátralék kiegyenlítésre került-e.

Azoknak az adózóknak, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy átvezetéssel rendezzék a teljes hátralékukat, illetve az átvezetés ellenére mégis marad befizetendő adójuk, haladéktalanul eleget kell tenniük fizetési kötelezettségüknek.
Ellenkező esetben az adóhatóság a fennálló tartozásra végrehajtási eljárást kezdeményez.

Az APEH felhívja a figyelmet arra, hogy a végrehajtási eljárás előzetes felszólítás nélkül, magával a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.
A végrehajtási cselekményeknek nincs kötelező sorrendisége, a végrehajtó mérlegelésétől függ, hogy milyen végrehajtási cselekményt foganatosít elsőként, de dönthet úgy is, hogy egyidejűleg több végrehajtási intézkedést tesz.

Természetesen az adózóknak akár a folyószámla kivonat kézhezvételét követően, akár a már megindított végrehajtási eljárás során lehetőségük van arra, hogy fizetési könnyítési, méltányossági kérelmet terjesszenek elő.

Amennyiben a kérelmet a végrehajtás elrendelését megelőzően benyújtják a és a fennálló tartozás tekintetében első kérelemnek minősül, akkor nem is kerülhet sor végrehajtásra.
Ha a végrehajtás már folyamatban van, akkor a kérelem (de ebben az esetben is csak az első kérelem) beérkezését követően a végrehajtási eljárás szünetel.

Fontos kiemelni, hogy a végrehajtás szünetelése nem jelenti a végrehajtás megszüntetését. A szünetelés beálltának az a következménye, hogy az adott eljárásban további végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. A végrehajtás azonban csak a végrehajtás alá vont tartozás teljes megtérülésével szűnik meg. Ha tehát a kérelemnek helyt ad az adóhatóság és engedélyezi a részletfizetést, fizetési halasztást a végrehajtás a részletfizetés teljesítésének időszaka, illetőleg a halasztás időtartama alatt szünetel, de csak akkor szűnik meg, ha a tartozás maradéktalanul rendezésre került. Csak ezt követően lehet feloldani az ingó-, ingatlan foglalást, értesíteni a cégbíróságot a végrehajtás megszüntetéséről.

Az APEH tapasztalatai szerint az adózók többsége nem fordít kellő figyelmet a folyószámla kivonathoz csatolt a nettó pótlékszámítási lista áttanulmányozására, ezért váratlanul éri őket a végrehajtási eljárás megindítása. Ezúton is javasolnám, hogy nézze meg mindenki az APEH-től kapott leveleit, hogy ne érje váratlanul őket egy felszámolási/végrehajtási eljárás, mert ahogy kiderült, van lehetőség kérelemmel elkerülni ezt a kellemetlen helyzetet, ha már valahogy felmerült.

A fenti írás az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal felhívása alapján íródott.

Vállalkozás indítás – Telephely engedély köteles tevékenységek

October 14th, 2009

Nagyon sok kérdést kaptam a hírlevél olvasóktól, amely arról szólt, hogy

“Szükséges-e telephely engedély a vállalkozásom beindításához?”

Az alábbi írás forrása a magyarország.hu információs portál. Tisztán és érthetően leírja, hogy mely tevékenységek esetén van szükség telephely engedélyre, vagy telepengedélyre, illetve mely tevékenységek esetén van csak bejelentési kötelezettség.

A telepengedélyezés rendjéről szóló hatályos, 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet különbséget tesz csak bejelentéshez kötött és telepengedély-köteles ipari tevékenységek között. (törvényi háttér) .

A bejelentés-köteles ipari tevékenységek:

  1. alsóruházat gyártása
  2. ágybetét gyártása
  3. áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása
  4. bőr, szőrme kikészítése
  5. bőrruházat gyártása
  6. csap, szelep gyártása
  7. csapágy, erőátviteli elem gyártása
  8. csiszolótermék gyártása
  9. csomagolás
  10. egészségügyi kerámia gyártása
  11. egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása
  12. egyéb bútor gyártása
  13. egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása
  14. egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása
  15. egyéb kerámiatermék gyártása
  16. egyéb kötött, hurkolt ruházati termékek gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású ruházati termékek gyártása
  17. egyéb műanyag termék gyártása
  18. egyéb nem vas fém gyártása
  19. egyéb papír-, kartontermék gyártása
  20. egyéb ruházat, kiegészítők gyártása
  21. egyéb szárazföldi személyszállítás vagy közúti áruszállítás, költöztetés alágazatba tartozó tevékenységek közül azon tevékenységek, amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjárműv(ek)et külön jogszabály szerint telephelyen kell tárolni
  22. egyéb textiláru gyártása m. n. s., kivéve a kéziszőttes-, necceltáru- és csipkekészítés, kézi hímzés
  23. egyéb szivattyú, kompresszor gyártása
  24. elektronikus orvosi berendezés gyártása
  25. emelő-, anyagmozgató gép gyártása
  26. evőeszköz gyártása
  27. élelmiszer-, dohányipari gép gyártása
  28. építési betontermék gyártása
  29. építési gipsztermék gyártása
  30. épületasztalos-ipari termék gyártása
  31. falemezgyártás
  32. felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)
  33. fűtőberendezés, kemence gyártása
  34. gépi meghajtású hordozható kézi szerszámgép gyártása
  35. gépjárműjavítás, -karbantartás
  36. gumiabroncs újrafutózása, felújítása
  37. háztartási kerámia gyártása
  38. háztartási villamos készülék gyártása
  39. hangszergyártás
  40. illóolajgyártás
  41. irodabútor gyártása
  42. irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
  43. irodai papíráru gyártása
  44. járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása
  45. játékgyártás
  46. kerámiacsempe, -lap gyártása
  47. kerámia szigetelő gyártása
  48. kerékpár, mozgássérültkocsi gyártása
  49. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)
  50. konyhabútorgyártás
  51. kőmegmunkálás
  52. kötéláru gyártása
  53. kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású harisnyafélék gyártása
  54. kötött, hurkolt kelme gyártása
  55. lábbeligyártás
  56. lakat-, zárgyártás
  57. munkaruházat gyártása
  58. műszaki kerámia gyártása
  59. műszaki textiláru gyártása
  60. nem szőtt textília és termék gyártása (kivéve: ruházat)
  61. nem veszélyes hulladékok gyűjtése
  62. nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
  63. nem villamos háztartási készülék gyártása
  64. nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységek
  65. orvosi eszköz gyártása
  66. papír csomagolóeszköz gyártása
  67. parkettagyártás
  68. raktározás, tárolás (kivéve mezőgazdasági termények, mezőgazdasági vegyi termékek, műtrágya, nitrogénvegyület raktározása, tárolása)
  69. síküveg továbbfeldolgozás
  70. sportszergyártás, kivéve úszómedence gyártása
  71. számítógép, perifériás egység gyártása
  72. szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése, kivéve a közút kezelője által üzemeltetett, közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely
  73. szerszámgyártás
  74. szőrmecikk gyártása
  75. tároló fatermék gyártása
  76. testápolási cikk gyártása
  77. textil-, ruházati, bőripari gép gyártása
  78. táskafélék, szíjazat gyártása
  79. textilszálak fonása
  80. textilszövés
  81. textil, szőrme mosása, tisztítása
  82. tűzálló termék gyártása
  83. villamos világítóeszköz gyártása

Ezen tevékenységek megkezdését megelőzően az ipari tevékenység folytatója a telep fekvése szerint illetékes kistérség székhelye szerinti település (Budapesten a kerületi önkormányzat) jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyző) köteles írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari tevékenységet (törvényi háttér).

A bejelentést az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell megtenni. A bejelentést követően a jegyző meggyőződik arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg ezek hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. Ha igen, akkor a telepet haladéktalanul nyilvántartásba veszi. Ha nem, akkor az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja. (törvényi háttér) .

A telepengedély-köteles tevékenységek:

  1. acélcsőgyártás
  2. acél tárolóeszköz gyártása
  3. alumínium gyártása, kivéve a timföld (alumínium- oxid) gyártása
  4. bányászati, építőipari gép gyártása
  5. dohánytermék gyártása
  6. egyéb gumitermék gyártása
  7. előre kevert beton gyártása
  8. égetett agyag építőanyag gyártása
  9. festék, bevonóanyag gyártása
  10. fémalakítás, porkohászat
  11. fém épületelem gyártása
  12. fémfelület-kezelés
  13. fémmegmunkálás
  14. fémöntés alágazatba tartozó tevékenységek
  15. fémszerkezet gyártása
  16. fémtartály gyártása
  17. fűrészárugyártás
  18. gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása
  19. gőzkazán gyártása
  20. gumiabroncs, gumitömlő gyártása
  21. habarcsgyártás
  22. háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása
  23. hidegen hajlított acélidom gyártása
  24. hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyártása
  25. hidegen húzott acélhuzal gyártása
  26. hidegen húzott acélrúd gyártása
  27. hidraulikus, pneumatikus berendezés gyártása
  28. huzaltermék gyártása
  29. kohászati gép gyártása
  30. könnyűfém csomagolóeszköz gyártása
  31. kötőelem, csavar gyártása
  32. központi fűtési kazán, radiátor gyártása
  33. közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása
  34. kőolaj-feldolgozás
  35. máshová nem sorolt egyéb általános rendeltetésű gép gyártása
  36. máshová nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása
  37. máshová nem sorolt egyéb jármű gyártása
  38. máshová nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása
  39. máshová nem sorolt egyéb speciális gép gyártása
  40. máshová nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása
  41. mezőgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolása
  42. mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása
  43. mész-, gipszgyártás
  44. motorkerékpár gyártása
  45. motor, turbina gyártása (kivéve: légi, közútijármű- motor)
  46. műanyag csomagolóeszköz gyártása
  47. műanyag építőanyag gyártása
  48. műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása
  49. műanyag-, gumifeldolgozó gép gyártása
  50. műtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása
  51. nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása
  52. nemesfémgyártás
  53. ólom, cink, ón gyártása
  54. papírgyártás
  55. papíripari gép gyártása
  56. ragasztószergyártás
  57. rézgyártás
  58. szálerősítésű cement gyártása
  59. száloptikai kábel gyártása
  60. szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása
  61. szőnyeggyártás
  62. tapétagyártás
  63. tisztítószer gyártása
  64. vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása
  65. vegyi szál gyártása
  66. villamos motor, áramfejlesztő gyártása

A fenti felsorolásban szereplő ipari tevékenységek a megkezdésükre irányuló szándék bejelentését követően

  1. jogszabály által ipari területként meghatározott területen folytathatók, illetve
  2. nem ipari területen is folytathatók akkor, ha a telepként szolgáló építmény vagy építményen önálló rendeltetési egység a tevékenység végzésének megfelelő rendeltetéssel 6 hónapnál nem régebbi jogerős és végrehajtható használatbavételi vagy végleges fennmaradási engedéllyel rendelkezik.

Egyéb esetekben ezen tevékenységeket csak jogerős telepengedély birtokában lehet folytatni.

A telepengedélyezési eljárás

A telepengedély kiadására irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell a jegyzőhöz benyújtani. (törvényi háttér) .

A jegyző a telepengedély iránti kérelem beérkezését követően köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.

A jegyző köteles a telepen helyszíni szemlét tartani, amelyről értesíti

  1. a kérelmezőt;
  2. a teleppel és a közvetlenül szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat;
  3. az eljárásban közreműködő szakhatóságokat.

A jegyző az értesítést a helyszíni szemle megtartása előtt legalább 8 nappal küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja a teleppel és a közvetlenül szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosultak figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.

A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti a véleményeket és saját megállapításait, a jegyzőkönyv egy-egy példányát megküldi a kérelmezőnek, a teleppel és a közvetlenül szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosultaknak és az eljárásban közreműködő szakhatóságoknak. (törvényi háttér).

A jegyző a telepengedélyt akkor adja ki, ha – a szakhatósági hozzájárulásokat is figyelembe véve – megállapítja, hogy a telep megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. (törvényi háttér) .

A jegyző a telepengedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról rendelkező határozatot haladéktalanul kézbesítés útján közli a kérelmezővel és a teleppel és a közvetlenül szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal.

A jegyző a telepengedély kiadásáról hozott határozatában megfelelő határidő kitűzésével kötelezheti a telepengedély jogosultját meghatározott átalakítások vagy változtatások elvégzésére, illetve intézkedések megtételére.

A jegyző a telepet a telepengedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi.

A jegyző az általa vezetett nyilvántartást az interneten közzéteszi.

Változás a nyilvántartásban szereplő adatokban

Az ipari tevékenység végzője a telepengedély megadását követően a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek.

A jegyző az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi, majd ezt követően, a korábban kiadott telepengedély bevonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő telepengedélyt ad ki.

Az ipari tevékenység végzőjének személyében történő változás, jogutódlás esetén is ezt az eljárást kell alkalmazni azzal, hogy a változást, jogutódlást, annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult, illetve a jogutód köteles bejelenteni.

Az ipari tevékenység megszüntetését az ipari tevékenység végzője köteles a jegyzőnek a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni és a telepengedélyt leadni. A telepet a jegyző törli a nyilvántartásból.

Ha az ügyfél a telepen folytatott ipari tevékenység mellett másik engedélyköteles ipari tevékenységet is folytatni kíván, az új tevékenység tekintetében új telepengedélyezési eljárást kell lefolytatni. (törvényi háttér) .

Mi történik abban az esetben, ha az ipari tevékenység folytatója a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget?

A jegyző ilyenkor az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra, a tevékenység telephelyen történő gyakorlását felfüggesztheti, valamint a napi üzemeltetési, nyitvatartási időtartam meghatározásával vagy más módon korlátozhatja, vagy a telepet ideiglenesen bezárathatja.

Amennyiben a tevékenység folytatója a tevékenység gyakorlását felfüggesztő, korlátozó, illetve a telep ideiglenes bezárását elrendelő határozatban meghatározott időtartam alatt sem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a jegyző az ipari tevékenység folytatását megtiltja, a telepengedélyt visszavonja, és a telepet törli a nyilvántartásból. (törvényi háttér) .

Forrás: Magyarország.hu (https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410009/Vallalkozasi_engedelyek20091202.html?ugy=telepeng.html)

Amit az EVA-ról tudni érdemes

September 28th, 2009

Az alábbi írás mindazon információkat összegyűjtötte, amelyre azon vállalkozásoknak lehet szüksége, akik az Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA) iránt érdeklődnek. Az írás – mivel valóban minden fontos tudnivalót tartalmaz – meglehetősen hosszúra sikerült. Azonban ha valaki komolyan gondolkodik azon, hogy átlépni az EVA körbe, akkor mindenképpen szánja rá az időt és olvassa el a cikket.

A bejegyzés forrásául a magyarország.hu-n megjelent Egyszerűsített Vállalkozási Adó című írás szolgál.

2003-tól, a 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva-törvény) elfogadásával, egy új adónem, az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésére került sor. A hatályos jogszabályok értelmében a törvényi feltételeknek megfelelő személyek, vállalkozások határozhatnak úgy, hogy adókötelezettségüket több adónem helyett egy adó, az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) megfizetésével teljesítik, amelynek mértéke 15, majd 2006. október 1-jétől 25 százalék. Az eva a törvényhozó szándéka szerint a kisvállalkozások adminisztrációs és adófizetési terheit kívánta csökkenteni, költségvetési oldalon pedig a bevételek növelése volt a cél. Fontos tudni, hogy az adó mértéke 2010. január 1-től 30%-ra változott.

Az alábbi írás a következő 3 fő területtel foglalkozik:

  1. az eva-alanyiság feltételei
  2. az eva alapja és mértéke
  3. az eva bevallása és megfizetése.

Az egyszerűsített vállalkozói adó jelentősége

Az eva lényege, hogy az adónemhez tartozó adózó a 15, 2006. október 1-jétől 25, majd 2010. január 1-től 30% százalékos mértékű adó megfizetésével kiváltja a többi adónemben fennálló adókötelezettség teljesítését.

A kiváltás az alábbi adónemekre vonatkozik:

1) egyéni vállalkozó esetében:

  • a vállalkozói személyi jövedelemadóra (16 %);
  • a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadóra (25, 35 %) vagy átalányadóra;
  • az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással megszerzett vagyon evás időszakban történő kivonását) (jogi háttér) ;
  • a cégautóadóra;

2) jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében

  • a társasági adóra (16 %);
  • a tagnak juttatott osztalék után fizetendő személyi jövedelemadóra (25, 35 %);
  • a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóra;
  • az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással megszerzett vagyon evás időszakban történő kivonását) (jogi háttér) ;
  • a cégautóadóra.

Aki az evát választja – és ezt a döntést az adóhatóság is elfogadja – annak adókötelezettségének teljesítése során az Eva-törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmaznia a többi vonatkozó adójogszabály rendelkezéseit. (jogi háttér)

Az eva választására jogosultak köre

Az evát csak az Eva-törvényben felsorolt alanyok választhatják, akik a következők:

  1. az egyéni vállalkozó;
  2. a közkereseti társaság;
  3. a betéti társaság;
  4. a korlátolt felelősségű társaság;
  5. a szövetkezet és a lakásszövetkezet;
  6. az erdőbirtokossági társulat;
  7. a végrehajtói iroda;
  8. az ügyvédi iroda és közjegyzői iroda;
  9. a szabadalmi ügyvivői iroda. (jogi háttér)

A felsoroltak is csak akkor lehetnek evások, ha a bejelentkezés évében és az azt megelőző adóévben:

  1. a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte (jogi háttér) ;
  2. a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem alakult át (ideértve a kiválást és a beolvadást), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban (az öröklést kivéve) egyetlen új tag sem szerzett (illetve új tagok nem szereztek összesen) 50%-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;
  3. az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását vele szemben;
  4. a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;
  5. az adózó az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó, vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására (jogi háttér) ;
  6. az egyéni vállalkozó az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (vagy annak megfelelő bevételt) számolt el. (jogi háttér)

2007. január 1-étől új rendelkezése a törvénynek, hogy az előzőekben felsoroltak közül a magánszemély egyéni vállalkozóra a folyamatos tevékenység végzésére és – az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján történő – bevételszerzésre vonatkozó feltétel nem vonatkozik arra, aki

  1. tevékenységét ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, vagy szolgálatát közjegyzőként, önálló bírósági végrehajtóként szünetelteti, továbbá
  2. gyermekgondozási segélyben (gyes) vagy gyermekgondozási díjban (gyed) részesül.

A bevételre vonatkozó kritériumok

Az előzőeken túlmenően az lehet az eva alanya, akinek (amelynek)

  1. a bejelentés évét megelőző adóévben (az adóévet megelőző második adóévben, üzleti évben) – ha előtársasági működésének kezdő napja az adóévet megelőző második naptári évben, utolsó napja az adóévet megelőző naptári évben volt, akkor előtársasági működése adóévében – éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladta meg,
  2. az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg.

Ebben a körben bevételnek minősül

  1. a még nem eva-alany egyéni vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott vállalkozói bevétel, növelve az – ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított – általános forgalmi adóval,
  2. a még nem eva-alany jogi személyeknél, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknál bevételnek minősül – a számviteli törvény előírásainak megfelelően – az eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel, növelve az általános forgalmi adóval,
  3. a már evás adóalanynál az eva törvény előírásainak megfelelően meghatározott bevétel. (jogi háttér)

Az adóalanyiság választásának további feltételei, hogy az adóalany ésszerűen várható bevétele az adóévben a 25 millió forintot nem haladja meg és az evás adóévben nem folytat:

  1. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet;
  2. a vámjogszabályokban rögzített közvetett képviselői tevékenységet

A tulajdonosi szerkezetre vonatkozó szabályok

A jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévben a korábban kifejtetteken túl akkor lehet adóalany, ha

  1. valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét is), de az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész a feltétel teljesülését nem érinti;
  2. más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye).

Az adóalanyiság megszűnése

Az adózó adóalanyisága megszűnik:

  1. a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre bejelentette, hogy adókötelezettségeit nem az Eva-törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy e bejelentését jogszerűtlenül nem tette meg. Az adózó az adóévet megelőző december 20-áig – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – jelentheti be az adóhatóságnak e tárgyú döntését, és ezt a bejelentését az említett időpontig írásban vissza is vonhatja. Kiemelendő, hogy a bejelentést meg kell tenni, ha az adózó december 20-án nem felel meg az eva-alnyiság bármely feltételének, vagy adóhatóságnál (vámhatóságnál) nyilvántartott adótartozása van (az adózóra, bár az adóhatóság a bejelentés hiányában továbbra is eva-adózóként tartja nyilván, az adott adóévben nem lehet az idevágó rendelkezéseket alkalmazni, ha a bejelentést jogszerűtlenül nem tette meg);
  2. a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek (jogi háttér);
  3. az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját megelőző nappal (jogi háttér);
  4. az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg;
  5. a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával;
  6. a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a jogutód nélküli megszűnés napjával;
  7. a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni.

Az adóalanyiság megszűnését követő négy adóévben nincs lehetőség az eva választására.

Nyilvántartási kötelezettség

Az egyéni vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelesek. A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitellel köteles teljesíteni.

A közkereseti társaság és a betéti társaság választhatja az Eva-törvény szerinti bevételi nyilvántartást vagy a számviteli törvény szerinti kettős könyvvitelt. A választásról az első bejelentéssel egyidejűleg – nyomtatványon – kell nyilatkozni, ezt a nyilatkozatot az adózó később nem változtathatja meg, és nem vonhatja vissza.

Az adóalanynak időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, az Eva-törvény melléklete előírásainak megfelelően nyilván kell tartania, és rögzítenie kell minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. Ezekben változtatni csak bizonylat alapján lehetséges, és természetesen az eredeti adatnak a változtatást követően is megállapíthatónak kell maradnia. A bizonylatot (ide értve a beszerzésekről kapott bizonylatot is), a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

Az Eva-törvény melléklete részletes előírásokat tartalmaz a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére:

  1. megadja a bizonylat fogalmát, tartalmi kellékeit,
  2. rendelkezik a szigorú számadási kötelezettségről, valamint a nyilvántartások tartalmáról. (jogi háttér)

Az eva alapja és mértéke

Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, amelyet módosítani kell az eva törvényben (2002. évi XLIII. tv.) meghatározott korrekciós tételekkel.

Az eva mértéke a pozitív adóalap 25 százaléka, majd 2010. január 1. napjától a pozitív adóalap 30 százaléka.

A bevétel

Az eva megállapítása szempontjából bevételnek minősül:

  1. a számviteli törvény (2000. évi C. tv.) hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében az eva törvényben rögzítettek, illetve
  2. a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozók esetében a számviteli törvény rendelkezései szerint elszámolt árbevétel, bevétel. (jogi háttér)

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében – az eva törvényben foglaltak szerint – bevételnek minősül a bármely jogcímen és bármilyen formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított áfát is. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (mint például a kereskedelmi utalvány és minden más hasonló jegy, bón, kupon, valamint egyéb tanúsítvány, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség vagy átvállalt tartozás. Az elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. A bevétel csökkenthető a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összegével.

A bevételt – értelemszerűen – forintban kell meghatározni. Utalvány esetében a bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetve kötelezettség csökkentésére felhasználható.

Nem minősül bevételnek a vagyoni érték, ha

  1. azt az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása);
  2. az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot);
  3. a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni (ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül);
  4. az egyéni vállalkozó adóalany esetében magánszemélyként, nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott vagyoni érték (így különösen az ápolási díj, a biztosító szolgáltatása).

A bevétel értékének meghatározása

Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. A szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének.

Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben határozták meg, akkor az átszámításhoz az utolsó bizonylat kibocsátásának napján – más esetben a bevétel megszerzésének a napján – érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett eladási árát kell alkalmazni, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában jegyez. Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek ilyen jegyzése nincs, a forintra történő átszámításhoz azt az adott külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a bizonylat kibocsátásnak napját – más esetben a bevétel megszerzésének a napját – megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.

A bevétel megszerzésének időpontja

A bevétel megszerzésének időpontjánál szintén meg kell különböztetni a számviteli törvény hatálya alá tartozó és oda nem sorolt adóalanyokat. Előbbieknél a számviteli törvényben meghatározottakat kell alapul venni, a többi adóalanynál (az egyéni vállalkozó, illetve az evát választó közkereseti társaság és betéti társaság esetében) pedig az eva törvény az irányadó.

Az eva törvény szerint a bevétel megszerzésének időpontja:

  1. pénz kapcsán az átvétel, a jóváírás napja, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okiratnál az átvétel napja, dematerializált értékpapírnál (olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza) pedig az értékpapír-számlán való jóváírása napja;
  2. igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagy sem);
  3. forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog (pl. a goodwill, azaz a cég üzleti jóhíre ilyen forgalomképes vagyoni jog) esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult;
  4. elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozás kapcsán a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik;
  5. az előzőekben nem említett minden más esetben az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult;
  6. a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt a felsorolt időpontokig még nem szerezte meg (bizonylatmódosítás esetén a kibocsátás napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani).

Korrekciók általános szabályai

A törvény korrekciós tételeket is használ, amelyek értelemszerűen módosítják a bevétel összegét.

Valamennyi adóalany vonatkozásában növeli a bevételt az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. (jogi háttér)

Az eva alapját – 2004. január 1-jétől alkalmazhatóan – csökkenti:

  1. jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás,
  2. az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá
  3. az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.

Az eva törvény az egyes adóalanyokra speciális korrekciós tételeket is megállapít. Ha az adóalany a speciális korrekciós tételeken túlmenően az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította. (jogi háttér)

Az egyéni vállalkozók korrekciós tételei

Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadó alapjának meghatározásakor már megszerzett bevételnek kellett tekinteni. (jogi háttér)

Növeli az egyéni vállalkozó bevételét az adóalanyiság megszűnésének adóévében az az összeg, amelyet az eva törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint – az eva törvény szerinti adóalanyiság, illetve az átalányadózás választása miatt – az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított, kivéve, ha az egyéni vállalkozó az adóalanyiság megszűnését követően az átalányadózást választja. (jogi háttér)

A számviteli törvény hatálya alá tartozók korrekciós tételei

A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számolt el.

Ugyanezen adóalanyi körben az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt

  1. növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg;
  2. de csökkenti az előző rendelkezés alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.

Korrekció az evás betéti társaság esetében

Az evát választó betéti társaság bevételeit csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet

  1. az adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki;
  2. a bejelentés üzleti évére (adóévére) vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el.

Az evás bt. esetében a bejelentés adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló

  1. mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,
  2. egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között

mutatott ki.

Adóbevallás

Az evát adóévenként kell megállapítani és bevallani. Az adóév a naptári év, abban az évben pedig, amelyben megszűnik az adóalanyiság, értelemszerűen a naptári év első napjától a megszűnés napjáig terjedő időszak.

A bevallás benyújtásának határideje:

  1. a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében az adóévet követő február 25., de ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a megszűnést követő 30. nap,
  2. a többi adóalany esetében az adóévet követő év május 31., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 150. nap.

A bevallást a 1043-as számú bevallás kitöltésével lehet teljesíteni, amely bevallás és a kitöltőprogram letölthető az APEH honlapjáról.

Az evaelőleget az adóév első három negyedévére negyedévenként kell megállapítani, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget, valamint az adóelőleg kiegészítést az adóévre vonatkozó bevallásban bevallani. Az egyéni vállalkozónak a bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság bevallásában az adatokat az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően, ezer forintra kerekítve szerepelteti.

Adóelőleg

Az adóalany az adóév első három negyedévére a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles adóelőleget fizetni.

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel, értelemszerűen módosítva az Eva törvény szerinti korrekciós tételekkel. A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt árbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével, csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő tételként figyelembe vett kapott előlegből a negyedévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy a negyedévben visszafizetett összeggel, értelemszerűen módosítva a korrekciós tételekkel.

Az adó megfizetése

Az adóelőleget a december hónap 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni.

Az adóalany az adóévre megállapított evát – az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.

Az eva, az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. A visszaigényelt különbözetet az adóhatóság az adóalany belföldi pénzforgalmi számlájára utalja vissza.

Jó evázást mindenkinek, akinek megéri az adózás ezen egyszerű és átlátható formáját választani!

Forrás: http://www.magyarorszag.hu/vallalkozas/ugyek/adopenz/vallalkadok/eva20090915.html

Amit a vállalkozóknak tudni kellene: Bizonylatolási és nyilvántartási kötelezettség

September 28th, 2009

Jelen bejegyzés egy olyan témáról szól, melyet sokan úgy vélnek, hogy ismernek, a valóságban pedig csak pontatlanul, vagy még úgy sem. E téma pedig a könyvelés (könyvvezetés) alapjául szolgáló bizonylatokról, ezek előállításáról és nyilvántartásáról szól. (A gazdasági közép- és felsőoktatásban e területtel foglalkozó tantárgyak általában a legnagyobb buktató tárgyak közé tartoznak…)

A bejegyzés forrásául a magyarország.hu-n megjelent hasonló című írás szolgál.

A vállalkozásoknak minden olyan eseményről folyamatos nyilvántartást kell vezetniük, amely tevékenységük során fordul elő és kihat vagyoni, pénzügyi vagy jövedelmi helyzetükre. Az év során a nyilvántartást a kettős könyvvitel szabályai szerint kell vezetni és minden üzleti év végére le kell zárni. (Jogi háttér)

A könyvvizsgálat a vállalkozás által készített éves beszámoló tartalmi és formai szempontok szerinti ellenőrzése. Alapja a számviteli törvény, míg célja, hogy a beszámoló megbízható információkat szolgáltasson a vállalkozás gazdasági (így például vagyoni vagy pénzügyi) helyzetéről.

A könyvvezetés keretében a vállalkozás a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét befolyásoló gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. Ez a tevékenység a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet. Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó, kivéve az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó.

Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó. Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó áttérhet a kettős könyvvitelre bármelyik év január 1-jével, illetve köteles áttérni a kettős könyvvitelre, ha azt jogszabály előírja. (Jogi háttér)

A könyvvezetés során a számviteli törvényben meghatározott alapelveket kell érvényesíteni.

Számviteli alapelvek

  1. a vállalkozás folytatásának elve
  2. a teljesség elve
  3. a valódiság elve
  4. a világosság elve
  5. a következetesség elve
  6. a folytonosság elve
  7. az összemérés elve
  8. az óvatosság elve
  9. a bruttó elszámolás elve
  10. az egyedi értékelés elve
  11. az időbeli elhatárolás elve
  12. a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve
  13. a lényegesség elve
  14. a költség-haszon összevetésének elve. (Jogi háttér)

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem

Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

Számviteli bizonylatok

Számviteli bizonylat minden olyan a vállalkozás által kiállított, készített, illetve a vállalkozással üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más vállalkozás által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely valamely gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani.

(Idegen nyelven is feltüntethetőek az adatok, valamint ha a bizonylatot idegen nyelven állították ki, akkor azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek magyarul is fel kell tüntetni.)(Jogi háttér) Ennek megfelelően egy idegen nyelvű számlát csak úgy tud elkönyvelni a könyvelőnk, ha a számlát teljes egészében lefordítjuk vagy lefordíttatjuk a számára.

A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei:

  1. a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
  2. a bizonylatot kiállító vállalkozás (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
  3. a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;
  4. a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell;
  5. a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai;
  6. külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;
  7. bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
  8. a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;
  9. a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;
  10. továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.

Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak

Ha a könyvviteli nyilvántartás mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani kell:

  1. az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak – szükség esetén – a késedelem nélküli kiíratását,
  2. az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket. (Jogi háttér)

Szigorú számadási kötelezettség

A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli.

A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. (Jogi háttér)

A bizonylatok megőrzése

A vállalkozás az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség.

A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell.

Az elektronikus formában kiállított bizonylatot elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat elektronikus formában is megőrizhető, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. (Jogi háttér)

Forrás: http://www.magyarorszag.hu/vallalkozas/ugyek/vallalkmuk/engedelyvallalk/biznyilvkot20090915.html

Amit a munkaadói járulékról tudni érdemes

July 31st, 2009

A munkaadói járulék egy, a bérek kapcsán havonta fizetendő járulékok között. Ezen írásban egy picit részletesebben szeretnénk bemutatni.

Azt gondoljuk, hogy minden adózással, járulékfizetéssel kapcsolat szabályozást érdemes legalább alap szinten megismerni, mert e tudásunk egyes helyzetekben segíthet optimális döntést hozni.

Mi a munkaadói járulék rendeltetése?

A munkaadói járulék az álláskeresők ellátásának fedezetéül szolgál, a Munkaerőpiaci Alap bevételét képezi.

Mi a munkaadói járulék alapja és mekkora a mérték?

A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap (általában ez a munkavállaló bére) alapulvételével a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 1 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. (törvényi háttér)

Kinek kell bevallani, illetve megfizetnie?

A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja be (0908A és 0908M jelű nyomtatványokon), és közvetlenül fizeti be az APEH-nál kezelt számlára. A munkaadói járulékot a többi járulékkal egyetemben az elszámolt hónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetni. (törvényi háttér)

A munkaadói és munkavállalói járulék bevallásának, befizetésének ellenőrzése az állami adóhatóság (APEH) feladata. Az állami adóhatóság a befizetett munkaadói és munkavállalói járulékot a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal mint a Munkaerőpiaci Alap kezelőjével és a Magyar Államkincstárral kötött háromoldalú megállapodás alapján, az abban foglaltak szerint utalja át a Munkaerőpiaci Alap javára. (törvényi háttér)

Írásunk forrás a Magyarország.hu-n megjelent Munkaadói járulék című anyag. Elérhető: http://www.magyarorszag.hu/vallalkozas/ugyek/fogl/alkalmjar/mj20090716.html

ÁFA tárgyi és alanyi mentesség

July 31st, 2009

Jelen írásunkkal azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik vállalkozás indításán törik a fejüket és szeretnének érthető nyelven olvasni az Általános forgalmi adóhoz kapcsolódó tárgyi és alanyi mentességről.

Írásunknak nem célja, hogy az áfatörvény e szakaszait (Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény) egy az egyben bemutassa, sokkal inkább szeretnénk érthető formában bemutatni e két mentességhez kapcsolódó legalapvetőbb tudnivalókat.

A törvények alapszintű ismeretét fontosnak tartjuk, mert segítik a vállalkozót a helyes gazdálkodási döntések meghozatalában.

Tárgyi adómentesség

A tárgyi adómentesség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál lényegében annyit jelent, hogy bizonyos (a 2007. évi CXXVII. tv. 85. és 86. §-ában meghatározott) termékek és szolgáltatások értékesítése – a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel – mentesek az általános forgalmi adó alól.

Alanyi adómentesség

Az jogosult alanyi adómentességet választani (törvényi háttér), akinek az összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megfizetett összeg (forintban kifejezett és éves szinten)

  1. sem az előző naptári évben ténylegesen,
  2. sem a jelenlegi évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen
  3. nem haladja meg a felső értékhatárt (törvényi háttér), amely jelenleg 5 000 000 Forint.

A vállalkozó (vagy a vállalkozás vezetője) nyilvántartásba vételekor is választhatja a folyó évre is az alanyi adómentességet. Ekkor időarányosan kell az 5 000 000 forintot figyelembe venni (törvényi háttér) .

Mit jelent az alanyi adómentesség?

Az alanyi adómentességet választó adóalany általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, de beszerzéseihez kapcsolódóan felszámított adó adólevonására sem jogosult. Kizárólag olyan számlát állíthat ki, amelyben áfatartalom nem szerepel (törvényi háttér).

Ha alanyi adómentességet igényeltünk az áfára vonatkozóan, onnantól az alanyi mentesség egészen odaáig fennáll, amíg nem kérjük ennek megszüntetését, vagy át nem lépjük az ötmillió forintos bevételi korlátot.

Az alanyi adómentesség arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra nem vonatkozik először, melynek összegével a vállalkozó túllépi az 5 millió forintos összeghatárt. (Ilyen esetben a megszűnést követő második adóév végéig az adóalanynak nincs lehetősége újra alanyi adómentességet kérni.)

Írásunkhoz felhasználtuk a Magyarország.hu-n található, ÁFÁ-t ismertető írást, amely itt olvasható: http://www.magyarorszag.hu/vallalkozas/ugyek/adopenz/afa20050804/afaalap20090716.html

Törvényváltozás 2009-2010: EVA

July 23rd, 2009

Törvényváltozás 2009-2010: Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA)

Ami jó hír, hogy 2009. július 1-jével az EVA értékhatára 25 millió forintról 26 millióra emelkedett, ezzel kompenzálva az ÁFA mértékének 20%-ról 25%-ra történő növekedését.

Rossz hír viszont, hogy 2010-től az értékhatár visszatér a korábbi 25 millió forintra, míg az adó mértéke 25%-ról 30%-ra emelkedik.

Érdemes az EVÁ-t alkalmazó vállalkozásoknak utánaszámolni, hogy megéri-e továbbra is az EVA hatálya alatt maradni, vagy célszerűbb visszatérni a Társasági Adóhoz.

E számítás során azt kell megnézni, hogy mekkora összeg lenne fizetendő az alábbi kategóriák alapján az államnak. Ha az így fizetendő összeg kisebb, mint az EVÁ-sként fizetendő 30%-os EVA, akkor érdemes váltani, amely szándékot december 20-ig kell jelezni az APEH felé.

1) Éves áfafizetési kötelezettség: az egy év alatt elért bevételek után befizetendő áfa mínusz a kiadások után visszaigényelhető áfa.
2) Az elért eredményt (bevételek – kiadások = eredmény) terhelő társasági adó és az osztalékot terhelő adó, illetve személyi jövedelemadó összege.

Változás még, hogy a korábbi EVA adóbevallási határidő február 15-ről február 25-re változik.

Amit a Start-kártyáról tudni érdemes

July 7th, 2009

A munkaerő-piac egyik hátrányos helyzetű csoportja a pályakezdőké, ezért a kormányzatok különböző támogatásokkal segítik az elhelyezkedésüket. A Start-kártya 2005 óta elérhető konstrukció, melyet mindenképpen érdemes figyelembe venni, ha frissen végzett munkaerőt veszünk fel vállalkozásunkba.

2005. január 1-től kezdődően az állam a munkaadók számára normatív jellegű kedvezményeket biztosít, ha a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetben lévő csoporthoz tartozó személyek, köztük a pályakezdők foglalkoztatását vállalják.

Ebből a szempontból pályakezdő fiatal: a huszonötödik életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét – be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START-kártyával rendelkező személy. (jogi háttér)

A START-kártya kiváltása

START kártya kiváltására az jogosult, aki

  1. a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, és
  2. tanulmányait befejezte vagy tanulmányait megszakította, és
  3. a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően, megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. (jogi háttér)

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt. (jogi háttér)

START kártya kiadását a kérelmezőnek az állandó lakóhelye szerinti adóhatóságnál, ennek hiányában az ideiglenes lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti adóhatóságnál kell kérnie.

A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, mely ingyenesen szerezhető be az APEH ügyfélszolgálatain, vagy letölthető az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu). A benyújtás történhet személyesen vagy meghatalmazott által az illetékes adóhatóság ügyfélszolgálatánál, de postai úton is megküldhető.

A START-kártya igénylésének időpontja a gyakorlatban nem esik egybe kiállításának időpontjával, ezért az illetékes adóhatóság a nyomtatvány benyújtásakor – az igénylő erre irányuló kérelmére – igazolást ad ki az adatokról. Az igazolás birtokában a kérelmező már munkát vállalhat, illetve munkába állhat. Ha azonban az adóhatóság utólag megállapítja, hogy a kártya igényléséhez kapcsolódó nyilatkozattételi kötelezettségét az igénylő rosszhiszeműen, valótlan adatok feltüntetésével teljesítette, az így megszerzett kártya felhasználása esetén az adóhatóság a foglalkoztatót megillető kedvezményes mértékű járulék, valamint az általános szabályok szerint kedvezmény nélkül megállapított járulékok közötti különbözet összegének megfizetésére a kártya tulajdonosát (felhasználóját) határozattal kötelezi (jogi háttér)

Az adóhatóság egyébként a nyomtatvány benyújtásától számított 15 napon belül állítja ki a kártyát, és azt postai úton kézbesíti.

START kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség, ide nem értve a START kártya elvesztése és megsemmisülése miatti új igénylését, valamint megrongálódása miatti cseréjét. (jogi háttér)

A START-kártya használata

A munkaadót a pályakezdő fiatal foglalkoztatásának időtartamára a START kártya érvényességi idején belül illetik meg a kedvezmények, függetlenül a foglalkoztatás időtartamától, határozatlan vagy határozott idejű jellegétől. A foglalkoztatás mind teljes, mind részmunkaidőben történhet, ez utóbbi esetben a napi munkaidőnek a négy órát el kell érnie.

Kedvezmény nyújtására a törvényben meghatározott életkor betöltéséig több alkalommal nyílik lehetőség, feltéve, hogy állam által elismert tanulmány elvégzéséről és azt igazoló oklevél megszerzéséről van szó. A törvény ezen felül csak egy abszolút korlátot állapít meg a kedvezmény folyósítása oldaláról, mégpedig azt, hogy a kedvezmény nyújtására a tanulmány befejezését, illetőleg az ezt igazoló oklevél megszerzésének időpontját követő három éven belül csak egy alkalommal kerülhet sor.

A pályakezdő fiatal foglalkoztatására tekintettel kedvezményt érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START kártyát megőrizni, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni. (jogi háttér)

Járulékkedvezmények

Pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót 2009. július 1-jétől a következő járulékkedvezmények illetik meg:

  1. a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség;
  2. a 3, illetve 1 százalékos munkaadói járulék (jogi háttér) és a 29, illetve 26 százalékos társadalombiztosítási járulék (jogi háttér) együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10 százalékának, második évében 20 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség (járulékkedvezmény). (jogi háttér)

Felső korlát: A munkaadó a járulékkedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a minimálbér másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. (jogi háttér)

A munkaadó által befizetett összeget az állami adóhatóság a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék tényleges összegének egymáshoz viszonyított aránya alapján számolja el a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára. (jogi háttér)

A START Program kedvező gyakorlati tapasztalataiból kiindulva a jogalkotó programot továbbfejlesztette, a START PLUSZ program és START EXTRA program a kisgyermeket nevelő szülőknek, közeli hozzátartozót ápoló családtagoknak továbbá a tartósan álláskeresőknek, nyújt segítséget a munkavállaláshoz, a munkaerőpiacra történő visszatéréshez.

Forrás: Magyarország.hu
A fenti információ forrása: http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/munka/munszerz20050805/startkartya20090702.html/ugyleirasjogi

UPDATE 2011.február

A Start Plusz, illetve a Start Extra kártyát az igénylők legkésőbb 2011. december 31-éig válthatják ki, és ezek alapján a munkaadót legfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg az e törvény szerinti járulékkedvezmény – olvashatjuk a törvényben.

Munkaidő és munkarend

July 7th, 2009

Jelen írásban szintén olyan témát veszünk elő, melynek alapszintű ismerete kötelező kellene, hogy legyen minden vállalkozó, vállalkozásvezető számára, akik beosztottakat is foglalkoztatnak.

Ezen szabályok ismeretével (és alkalmazásával) nem csak vitákat és munkaügyi bírságokat tudunk megelőzni, de dolgozóink is elégedettebbek lesznek, hiszen ezen előírások a munkavállalók általános igényére alapozva készültek.

A munkaidőhöz a teljes munkaidővel, a munkarenddel és a munkaidőkerettel kapcsolatos szabályok kapcsolódnak.

Teljes munkaidő

A teljes munkaidő mértéke főszabály szerint napi nyolc óra, illetve heti negyven óra. Törvény, törvényi felhatalmazás alapján kiadott egyéb jogszabály, kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb – és bizonyos korlátok betartásával – akár hosszabb időre is szabhatják a teljes munkaidőt.

Legfeljebb 12 órányi, illetve legfeljebb heti hatvan óra munkavégzés minősíthető a teljes munkaidő kitöltésének, ha a munkavállaló

  1. készenléti jellegű munkakört tölt be,
  2. a munkáltató vagy a tulajdonos közeli hozzátartozója.

További megkötés, hogy 18. évét még be nem töltött munkavállalók (fiatal munkavállalók) teljes munkaideje maximum 8 óra lehet.

Munkarend

A munkaidő felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat – így a napi munkaidő kezdetét, befejezését, a munkaidő beosztását, a pihenőidő kiadását – a munkarend tartalmazza. A munkarendet, munkaidőkeretet és a napi munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató határozhatja meg, ha erről a kollektív szerződés nem rendelkezik. A legtöbb korlátozást a megszakítás nélküli munkarend előírásakor kell figyelembe venni. Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a munkáltató működése naponta legfeljebb hat órát, illetve évente kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés – a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt – más munkarend alkalmazásával nem biztosítható. Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg akkor is, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. (jogszabályi háttér)

A munkaidő beosztása

A munkaidő beosztásánál a munka jellegére, az egészséges és biztonságos munkafeltételekre kell figyelemmel lenni. Ezen felül a beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban és legalább egy hétre előre közölni kell; ha ez elmarad, az utolsó beosztásnak megfelelően kell munkát végezni (jogszabályi háttér) . Munkaidőkeret alkalmazásával a munkaidő a munkanapokra – főszabály szerint – egyenlőtlenül is beosztható. Nem kívánható egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti munkavégzés a terhes nőtől, valamint az egy évesnél kisebb gyermekes anyától, illetve apától sem, ha gyermekét egyedül neveli. Amennyiben a felek nem részmunkaidőben történő foglakoztatásban állapodtak meg, úgy a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet. Ha az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály vagy kollektív szerződés meghatározza a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordítható idő leghosszabb mértékét, a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem tölthet az előírtnál hosszabb időt a korlátozás hatálya alá tartozó feladatok ellátásával. (jogszabályi háttér)

A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani (jogszabályi háttér) . Ügyelet elrendelése esetén a heti munkaidő leghosszabb tartamába az ügyelet időtartamát is be kell számítani. A napi munkaidő tekintetében az ügyelet teljes tartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha az ügyelet alatt a rendkívüli munkavégzés időtartama nem mérhető. Az elrendelt ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát azzal, hogy ennek tartamába az ügyelet megkezdésének napjára eső beosztás szerinti napi munkaidő tartamát be kell számítani (jogszabályi háttér) .

Munkaidőkeret

A napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható. Kollektív szerződés esetén legfeljebb hat havi vagy huszonhat heti keret írható elő. Szintén kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb ötvenkét heti keretet állapíthat meg a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében. Fiatal munkavállalónál maximálisan egyhetes keret lehetséges. A munkáltató írásban, illetve a helyben szokásos módon köteles a munkavállalót tájékoztatni a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor a távolléti díjra jogosító időtartamot, illetve a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.

Forrás: Magyarország.hu
A bejegyzés forrása: http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/munka/munveg20050805/munidorend20090702.html/ugyleirasjogi