Az alábbi írás mindazon információkat összegyűjtötte, amelyre azon vállalkozásoknak lehet szüksége, akik az Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA) iránt érdeklődnek. Az írás – mivel valóban minden fontos tudnivalót tartalmaz – meglehetősen hosszúra sikerült. Azonban ha valaki komolyan gondolkodik azon, hogy átlépni az EVA körbe, akkor mindenképpen szánja rá az időt és olvassa el a cikket.

A bejegyzés forrásául a magyarország.hu-n megjelent Egyszerűsített Vállalkozási Adó című írás szolgál.

2003-tól, a 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva-törvény) elfogadásával, egy új adónem, az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésére került sor. A hatályos jogszabályok értelmében a törvényi feltételeknek megfelelő személyek, vállalkozások határozhatnak úgy, hogy adókötelezettségüket több adónem helyett egy adó, az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) megfizetésével teljesítik, amelynek mértéke 15, majd 2006. október 1-jétől 25 százalék. Az eva a törvényhozó szándéka szerint a kisvállalkozások adminisztrációs és adófizetési terheit kívánta csökkenteni, költségvetési oldalon pedig a bevételek növelése volt a cél. Fontos tudni, hogy az adó mértéke 2010. január 1-től 30%-ra változott.

Az alábbi írás a következő 3 fő területtel foglalkozik:

1. az eva-alanyiság feltételei
2. az eva alapja és mértéke
3. az eva bevallása és megfizetése.

Az egyszerűsített vállalkozói adó jelentősége

Az eva lényege, hogy az adónemhez tartozó adózó a 15, 2006. október 1-jétől 25, majd 2010. január 1-től 30% százalékos mértékű adó megfizetésével kiváltja a többi adónemben fennálló adókötelezettség teljesítését.

A kiváltás az alábbi adónemekre vonatkozik:

1) egyéni vállalkozó esetében:

• a vállalkozói személyi jövedelemadóra (16 %);
• a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadóra (25, 35 %) vagy átalányadóra;
• az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással megszerzett vagyon evás időszakban történő kivonását) (jogi háttér) ;
• a cégautóadóra;

2) jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében

• a társasági adóra (16 %);
• a tagnak juttatott osztalék után fizetendő személyi jövedelemadóra (25, 35 %);
• a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóra;
• az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással megszerzett vagyon evás időszakban történő kivonását) (jogi háttér) ;
• a cégautóadóra.

Aki az evát választja – és ezt a döntést az adóhatóság is elfogadja – annak adókötelezettségének teljesítése során az Eva-törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmaznia a többi vonatkozó adójogszabály rendelkezéseit. (jogi háttér)

Az eva választására jogosultak köre

Az evát csak az Eva-törvényben felsorolt alanyok választhatják, akik a következők:

1. az egyéni vállalkozó;
2. a közkereseti társaság;
3. a betéti társaság;
4. a korlátolt felelősségű társaság;
5. a szövetkezet és a lakásszövetkezet;
6. az erdőbirtokossági társulat;
7. a végrehajtói iroda;
8. az ügyvédi iroda és közjegyzői iroda;
9. a szabadalmi ügyvivői iroda. (jogi háttér)

A felsoroltak is csak akkor lehetnek evások, ha a bejelentkezés évében és az azt megelőző adóévben:

1. a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte (jogi háttér) ;
2. a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem alakult át (ideértve a kiválást és a beolvadást), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban (az öröklést kivéve) egyetlen új tag sem szerzett (illetve új tagok nem szereztek összesen) 50%-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;
3. az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását vele szemben;
4. a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;
5. az adózó az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó, vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására (jogi háttér) ;
6. az egyéni vállalkozó az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (vagy annak megfelelő bevételt) számolt el. (jogi háttér)

2007. január 1-étől új rendelkezése a törvénynek, hogy az előzőekben felsoroltak közül a magánszemély egyéni vállalkozóra a folyamatos tevékenység végzésére és – az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján történő – bevételszerzésre vonatkozó feltétel nem vonatkozik arra, aki

1. tevékenységét ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, vagy szolgálatát közjegyzőként, önálló bírósági végrehajtóként szünetelteti, továbbá
2. gyermekgondozási segélyben (gyes) vagy gyermekgondozási díjban (gyed) részesül.

A bevételre vonatkozó kritériumok

Az előzőeken túlmenően az lehet az eva alanya, akinek (amelynek)

1. a bejelentés évét megelőző adóévben (az adóévet megelőző második adóévben, üzleti évben) – ha előtársasági működésének kezdő napja az adóévet megelőző második naptári évben, utolsó napja az adóévet megelőző naptári évben volt, akkor előtársasági működése adóévében – éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladta meg,
2. az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg.

Ebben a körben bevételnek minősül

1. a még nem eva-alany egyéni vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott vállalkozói bevétel, növelve az – ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított – általános forgalmi adóval,
2. a még nem eva-alany jogi személyeknél, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknál bevételnek minősül – a számviteli törvény előírásainak megfelelően – az eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel, növelve az általános forgalmi adóval,
3. a már evás adóalanynál az eva törvény előírásainak megfelelően meghatározott bevétel. (jogi háttér)

Az adóalanyiság választásának további feltételei, hogy az adóalany ésszerűen várható bevétele az adóévben a 25 millió forintot nem haladja meg és az evás adóévben nem folytat:

1. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet;
2. a vámjogszabályokban rögzített közvetett képviselői tevékenységet

A tulajdonosi szerkezetre vonatkozó szabályok

A jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévben a korábban kifejtetteken túl akkor lehet adóalany, ha

1. valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét is), de az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész a feltétel teljesülését nem érinti;
2. más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye).

Az adóalanyiság megszűnése

Az adózó adóalanyisága megszűnik:

1. a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre bejelentette, hogy adókötelezettségeit nem az Eva-törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy e bejelentését jogszerűtlenül nem tette meg. Az adózó az adóévet megelőző december 20-áig – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – jelentheti be az adóhatóságnak e tárgyú döntését, és ezt a bejelentését az említett időpontig írásban vissza is vonhatja. Kiemelendő, hogy a bejelentést meg kell tenni, ha az adózó december 20-án nem felel meg az eva-alnyiság bármely feltételének, vagy adóhatóságnál (vámhatóságnál) nyilvántartott adótartozása van (az adózóra, bár az adóhatóság a bejelentés hiányában továbbra is eva-adózóként tartja nyilván, az adott adóévben nem lehet az idevágó rendelkezéseket alkalmazni, ha a bejelentést jogszerűtlenül nem tette meg);
2. a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek (jogi háttér);
3. az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját megelőző nappal (jogi háttér);
4. az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg;
5. a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával;
6. a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a jogutód nélküli megszűnés napjával;
7. a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni.

Az adóalanyiság megszűnését követő négy adóévben nincs lehetőség az eva választására.

Nyilvántartási kötelezettség

Az egyéni vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelesek. A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitellel köteles teljesíteni.

A közkereseti társaság és a betéti társaság választhatja az Eva-törvény szerinti bevételi nyilvántartást vagy a számviteli törvény szerinti kettős könyvvitelt. A választásról az első bejelentéssel egyidejűleg – nyomtatványon – kell nyilatkozni, ezt a nyilatkozatot az adózó később nem változtathatja meg, és nem vonhatja vissza.

Az adóalanynak időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, az Eva-törvény melléklete előírásainak megfelelően nyilván kell tartania, és rögzítenie kell minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. Ezekben változtatni csak bizonylat alapján lehetséges, és természetesen az eredeti adatnak a változtatást követően is megállapíthatónak kell maradnia. A bizonylatot (ide értve a beszerzésekről kapott bizonylatot is), a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

Az Eva-törvény melléklete részletes előírásokat tartalmaz a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére:

1. megadja a bizonylat fogalmát, tartalmi kellékeit,
2. rendelkezik a szigorú számadási kötelezettségről, valamint a nyilvántartások tartalmáról. (jogi háttér)

Az eva alapja és mértéke

Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, amelyet módosítani kell az eva törvényben (2002. évi XLIII. tv.) meghatározott korrekciós tételekkel.

Az eva mértéke a pozitív adóalap 25 százaléka, majd 2010. január 1. napjától a pozitív adóalap 30 százaléka.

A bevétel

Az eva megállapítása szempontjából bevételnek minősül:

1. a számviteli törvény (2000. évi C. tv.) hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében az eva törvényben rögzítettek, illetve
2. a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozók esetében a számviteli törvény rendelkezései szerint elszámolt árbevétel, bevétel. (jogi háttér)

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében – az eva törvényben foglaltak szerint – bevételnek minősül a bármely jogcímen és bármilyen formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított áfát is. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (mint például a kereskedelmi utalvány és minden más hasonló jegy, bón, kupon, valamint egyéb tanúsítvány, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség vagy átvállalt tartozás. Az elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. A bevétel csökkenthető a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összegével.

A bevételt – értelemszerűen – forintban kell meghatározni. Utalvány esetében a bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetve kötelezettség csökkentésére felhasználható.

Nem minősül bevételnek a vagyoni érték, ha

1. azt az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása);
2. az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot);
3. a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni (ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül);
4. az egyéni vállalkozó adóalany esetében magánszemélyként, nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott vagyoni érték (így különösen az ápolási díj, a biztosító szolgáltatása).

A bevétel értékének meghatározása

Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. A szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének.

Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben határozták meg, akkor az átszámításhoz az utolsó bizonylat kibocsátásának napján – más esetben a bevétel megszerzésének a napján – érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett eladási árát kell alkalmazni, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában jegyez. Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek ilyen jegyzése nincs, a forintra történő átszámításhoz azt az adott külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a bizonylat kibocsátásnak napját – más esetben a bevétel megszerzésének a napját – megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.

A bevétel megszerzésének időpontja

A bevétel megszerzésének időpontjánál szintén meg kell különböztetni a számviteli törvény hatálya alá tartozó és oda nem sorolt adóalanyokat. Előbbieknél a számviteli törvényben meghatározottakat kell alapul venni, a többi adóalanynál (az egyéni vállalkozó, illetve az evát választó közkereseti társaság és betéti társaság esetében) pedig az eva törvény az irányadó.

Az eva törvény szerint a bevétel megszerzésének időpontja:

1. pénz kapcsán az átvétel, a jóváírás napja, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okiratnál az átvétel napja, dematerializált értékpapírnál (olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza) pedig az értékpapír-számlán való jóváírása napja;
2. igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagy sem);
3. forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog (pl. a goodwill, azaz a cég üzleti jóhíre ilyen forgalomképes vagyoni jog) esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult;
4. elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozás kapcsán a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik;
5. az előzőekben nem említett minden más esetben az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult;
6. a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt a felsorolt időpontokig még nem szerezte meg (bizonylatmódosítás esetén a kibocsátás napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani).

Korrekciók általános szabályai

A törvény korrekciós tételeket is használ, amelyek értelemszerűen módosítják a bevétel összegét.

Valamennyi adóalany vonatkozásában növeli a bevételt az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. (jogi háttér)

Az eva alapját – 2004. január 1-jétől alkalmazhatóan – csökkenti:

1. jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás,
2. az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá
3. az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.

Az eva törvény az egyes adóalanyokra speciális korrekciós tételeket is megállapít. Ha az adóalany a speciális korrekciós tételeken túlmenően az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította. (jogi háttér)

Az egyéni vállalkozók korrekciós tételei

Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadó alapjának meghatározásakor már megszerzett bevételnek kellett tekinteni. (jogi háttér)

Növeli az egyéni vállalkozó bevételét az adóalanyiság megszűnésének adóévében az az összeg, amelyet az eva törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint – az eva törvény szerinti adóalanyiság, illetve az átalányadózás választása miatt – az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított, kivéve, ha az egyéni vállalkozó az adóalanyiság megszűnését követően az átalányadózást választja. (jogi háttér)

A számviteli törvény hatálya alá tartozók korrekciós tételei

A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számolt el.

Ugyanezen adóalanyi körben az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt

1. növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg;
2. de csökkenti az előző rendelkezés alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.

Korrekció az evás betéti társaság esetében

Az evát választó betéti társaság bevételeit csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet

1. az adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki;
2. a bejelentés üzleti évére (adóévére) vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el.

Az evás bt. esetében a bejelentés adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló

1. mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,
2. egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között

mutatott ki.

Adóbevallás

Az evát adóévenként kell megállapítani és bevallani. Az adóév a naptári év, abban az évben pedig, amelyben megszűnik az adóalanyiság, értelemszerűen a naptári év első napjától a megszűnés napjáig terjedő időszak.

A bevallás benyújtásának határideje:

1. a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében az adóévet követő február 25., de ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a megszűnést követő 30. nap,
2. a többi adóalany esetében az adóévet követő év május 31., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 150. nap.

A bevallást a 1043-as számú bevallás kitöltésével lehet teljesíteni, amely bevallás és a kitöltőprogram letölthető az APEH honlapjáról.

Az evaelőleget az adóév első három negyedévére negyedévenként kell megállapítani, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget, valamint az adóelőleg kiegészítést az adóévre vonatkozó bevallásban bevallani. Az egyéni vállalkozónak a bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság bevallásában az adatokat az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően, ezer forintra kerekítve szerepelteti.

Adóelőleg

Az adóalany az adóév első három negyedévére a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles adóelőleget fizetni.

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel, értelemszerűen módosítva az Eva törvény szerinti korrekciós tételekkel. A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt árbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével, csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő tételként figyelembe vett kapott előlegből a negyedévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy a negyedévben visszafizetett összeggel, értelemszerűen módosítva a korrekciós tételekkel.

Az adó megfizetése

Az adóelőleget a december hónap 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni.

Az adóalany az adóévre megállapított evát – az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.

Az eva, az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. A visszaigényelt különbözetet az adóhatóság az adóalany belföldi pénzforgalmi számlájára utalja vissza.

Jó evázást mindenkinek, akinek megéri az adózás ezen egyszerű és átlátható formáját választani!

Forrás: http://www.magyarorszag.hu/vallalkozas/ugyek/adopenz/vallalkadok/eva20090915.html