Archívum: ‘Adózás’ kategória

Vállalkozás-indítás – Kérdések és válaszok (10)

March 21st, 2012

Mennyi marad a zsebünkben a járulékok kifizetése után?

A “Vállalkozás-indítás – Kérdések és válaszok rovatban” vállalkozások indításával kapcsolatban kapott kérdéseket válaszolunk meg. Azért írom többesszámban, mert a válaszadásban segítségemre van a Fiatal és Kezdő Vállalkozók Egyesületének partnere, a Porter & Hunt Kft.

Egyúttal arra bíztatok minden kedves olvasót, ha van kérdése, ossza meg velünk, igyekszünk gyorsan és gyakorlatiasan válaszolni!

A most megválaszolt  kérdést én is rendszeresen, évről-évre felteszem a saját könyvelőmnek, így külön örülök, hogy itt is felmerült a kérdés és nekem is kéznél lesz a válasz, ha szükségem lenne az információra!

„Ha nincs más fizetésem, mi a legkisebb összeg, amivel meg tudom úszni a saját béremet és az ehhez kapcsolódó járulékokat, adókat? Mit és mennyit kell az alkalmazottak után fizetnem?” » Olvasson tovább: Vállalkozás-indítás – Kérdések és válaszok (10)

Vállalkozás indítás alanyi adómentesen

August 16th, 2011

Egy nagyon jó kérdést kaptam vállalkozás indítás témakörben, amely kapcsán mind a kérdést, mind a rá adott választ szeretném megosztani, mert sokak számára tanulságos, illetve hasznos lehet.

A levelet feldaraboltam, hogy a kérdések és a rájuk adott válaszok jól követhetők legyenek.

Kedves Gábor,

Nagyon örülök, hogy rátaláltam a az efke.hu-ra és a hozzá kapcsolódó blogodra.
A közeljövőben szeretnék vállalkozást indítani, de néhány dolgot még helyre kellene tenni számomra, hogy bátrabb legyek :)

Szeretném a segítségedet kérni ezen homályos foltok tisztázásához.
Jelenleg napi 8 órában dolgozok egy stabil munkahelyen. Nem is szeretnék megválni ettől a munkától, a vállalkozást emellett, egyéni vállalkozóként indítanám, alanyi adómentességgel. » Olvasson tovább: Vállalkozás indítás alanyi adómentesen

Régi idők adózása

November 29th, 2009

Az alábbi idézetek az index.hu “Egymillió maszek országa” című írásából vannak kiemelve. Az eredeti írás itt olvasható. Bár én koromnál fogva nem emlékszem az 1989-es évet megelőző évek adózására, arra igenis emlékszem, hogy igen jó lehetőségnek tartotta mindenki a környezetemben az autószerelést, vendéglátást. Milyen kár (vagy éppen szerencse?), hogy egyik sem vonzott akkoriban sem, és sokkal izgalmasabbnak találtam a számok világát.

Az alábbi idézet hívta fel a figyelmem a cikkre:

A nyolcvanas évek maszekvilág volt: korszerű, kiskapuktól mentes adórendszer híján is a modern Magyarország leginkább vállalkozáspárti időszaka.

És nem kicsit el is szomorított, hogy azok az évek számítanak a leginkább vállalkozásbarát időszaknak, mivel azóta nem volt olyan kormány, amely kedvező környezetet teremtett volna a mikro- és kisvállalkozók számára. A kedvező környezet alatt például egy olyan adórendszert is értek, amely nem késztet adóelkerülésre, “adóoptimalizálásra”. Én személy szerint nagyon jó kezdeményezésnek tartom az Egyszerűsített Vállalkozói Adót (eva), mely bármilyen sikereket is ért el (az első években minden negyedévben a tervezettnél jóval több adó folyt be az államkasszába), sajnos nem követte ilyen irányba mutató folytatás.

Vigyázat! Nem azt akarom mondani, hogy úgy kellene adózni, mint akkor:

… az adóköteles jövedelmek adója igen tekintélyes volt, például az évi kétszázezer forint fölötti jövedelemrésznek már a hetvenöt százalékát elvitte az adó (vagyis vitte volna, ha valaki ennyit vall be). Ráadásul volt egy községfejlesztési hozzájárulásnak (köfa) hívott pótadó is, ami az adó húsz százaléka volt, így a teljes adóterhelés ezen a jövedelmi szinten már elérte a kilencven százalékot.

Sokkal inkább azt, hogy micsoda szégyen, hogy a korábbi rendszer sokkal vállalkozóbarátabb környezetet biztosított, mint a bármely mostani kormány.

És ahogy a madarak csiripelik (és több madár is ugyanazt csiripelte erre), a következő kormány sem fog a mikro- és kisvállalkozásokkal a szükséges szinten foglalkozni.

A vállalkozóbarát környezetért küzdők vesszőparipája (így természetesen az enyém is) a bürokratikus terhek csökkentése. Igazából vannak lépések, melyek ezen irányba vezetnek, azonban – szerintem – messze még az oázis. (És ismét az evá-t kell jó példaként felhoznom, ahol elegendő bevételnyilvántartást vezetni, az adóelőleget évente négyszer megfizetni, illetve évente egyszer bevallást készíteni.)

Adóváltozások 2009. július 1-jétől

June 11th, 2009

Az alábbiakban röviden igyekszem összefoglalni azokat a 2009.07.01-től érvényes adóváltozásokat, melyek a vállalkozásokat érintik.

Általános forgalmi adó (áfa)

2009. július 1-től az áfa általános mértéke 20%-ról 25%-ra emelkedik. Egyúttal azonban bevezetésre kerül egy kedvezményezett adókulcs is, ami 18%. E kedvezményezett áfakulcs alá kevés termék tartozik, konkrétan csak a tej és tejtermékek, valamint egyes sütőipari termékek.

  • Tej és tejtermékek, kivéve az anyatejet (VTSZ 0401, 0402, 0403, 0404 10, 0405, 0406)
  • Tejtermékek (kivéve az italként közvetlen fogyasztásra alkalmas, tej pótlására szolgáló olyan imitátumokat, amelyek általában tej és permeátum – esetenként savó és/vagy tejszín – különböző arányú keverékéből állnak, és amelyek minősége, mennyiségi összetétele különbözik a természetes tejétől, tejfehérje tartalma lényegesen alacsonyabb a természetes tejénél) (VTSZ 0404 90)
  • Ízesített tej (VTSZ 2202 90 91, 2202 90 95, 2202 90 99)
  • Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék (1901, kivéve: 1901 10 00 02, 1903, 1904, 1905 10, 1905 40, 1905 90)

A csak végösszeget tartalmazó számlán a felülről számított adó mértéke 25% esetén 20%, míg 18% esetén 15,25%.

Személyi jövedelemadó (szja)
2009. január 1-től (visszamenőlegesen) változnak az adóhatárok:
1 900 000 Ft-ig 18 %
1 900 000 Ft felett 342 000 Ft + az 1 900 000 Ft feletti rész 36 %

Gépjárműadó
A kizárólag elektromos motorral hajtott személygépkocsi után nem kell gépjárműadót fizetni.

EVA
2009. évre az eva felső határa 25 millió forintról 26 millió forintra nő. Ennek oka az áfa emelkedésében keresendő.

Járulékok
A járulékok 2009. július 1-től változnak. A járulékalap kétszereséig – amely jelenleg 143 000 Ft – csökkennek a járulékok, ezen összeg feletti rész esetében változatlanok maradnak.

143 000 Ft-ig 143 000 Ft feletti rész
Társadalombizt.járulék 26% 29%
Munkaadói járulék 1% 3%
Vállalkozói járulék 2,5% 4%

A biztosítottak (munkavállaló, tag) által fizetendő járulékok nem változnak.

Kedvezményes járulékok
Változnak a start-kártyás pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek (Start Plusz) és a Gyes-ről visszatérők (Start Extra) esetében igénybe vehető kedvezményes járulékok is.

Táppénz
Csökken a táppénz mértéke, és a passzív jogú táppénz időtartama is.

Betegszabadság
Csökken a betegszabadság időtartamára a munkáltató által fizetendő járandóság.

Bár a legkisebb vállalkozások számára a csökkentés mértéke nem jelentős, de hátha ez egy olyan folyamat első lépése, amely során valóban csökkenni fognak a vállalkozásokra háruló terhek.